Az iskolák nélkül kezdte a jövő évi költségvetés tervezését a Klik

Az új tankerületek az önkormányzatokkal már egyeztettek, de az iskolaigazgatók még nincsenek megkérdezve.

  • eduline/mti
MTI / Koszticsák Szilárd

A közeljövőben elinduló új Klebelsberg Központ tankerüleri igazgatóinak munkaértekezletével megkezdődöt az iskolák költségvetésének tervezése - tájékoztatta Kotán Attila, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) általános elnökhelyettese az MTI-t. Áttekintették a működtetés átvételével összefüggő feladatokat, és az önkormányzatokkal folytatott tárgyalások tapasztalatait - tűlük veszik át a működtetői jogköröket.

A 2016. évi tervezéshez hasonlóan, a jövő évi költségvetés tervezésébe is be kell vonni a köznevelési intézmények vezetőit, hiszen csak így tudnak megjelenni a helyi igények a jövő évi források elosztásánál - mondta Kotán Attila. Állításával szembehelyezhető több igazgató nyilatkozata, miszerint még az idei tanév második hónapjában sem látták az idei a tanévre vontakozó tervezetet:

Az ígéretek ellenére nem adott sok szabadságot a Klik az iskoláknak

Mondhat bármit Palkovics László államtitkár, az iskolaigazgatók szerint nem kaptak úgy és annyi mozgásteret, mint ígérték nekik. Egy sajátos üzengetés kezd ismét kialakulni az iskolák vezetői és az oktatási államtitkárság, illetve a Klik között. A Magyar Nemzet számolt be a napokban Pölöskei Gáborné, a Klik vezetőjének eladásanyaga alapján, hogy távolról sem élvezhetnek annyi szabadságot az iskolaigazgatók, mint remélték, illetve mint ígérték nekik.

Magyar Zita, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szakmai elnökhelyettese ismételten felhívta a tankerületi igazgatók figyelmét a köznevelési intézményekkel, és a helyi közösséggel történő kapcsolattartás fontosságára. Hozzátette, hogy a feladatellátáshoz szükséges tervezéskor a szakmai szempontok figyelembevételével, a fiskális szemléleten túl, minden tankerületnek elsődlegesen a tanulók érdekében kell eljárnia jogi, emberi és szakmai szempontokat szem előtt tartva.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.