Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Támogatta az Országgyűlés oktatási bizottsága hétfői ülésén a köznevelési intézmények átadás-átvételét szabályozó...

Támogatta az Országgyűlés oktatási bizottsága hétfői ülésén a köznevelési intézmények átadás-átvételét szabályozó törvényjavaslatot. A vitában ugyanakkor kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy rövid a végrehajtáshoz szükséges idő.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár azt mondta, a javaslatot a megyei konszolidációs törvény mintájára állították össze, nagyon sok ponton annak jogi megoldásait alkalmazták. A javaslat nem tartalmaz semmilyen, a köznevelési rendszer fenntartásával vagy működtetésével kapcsolatos standard szabályozást, átmeneti, egyszeri jelenségekre kíván megoldást adni - jelezte.
Pokorni Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke úgy fogalmazott: fontosnak tartja, hogy a törvény minél hamarabb megszülessen, ugyanakkor veszélyesen későn nyújtották azt be, hiszen az új köznevelési törvényt tavaly decemberben fogadták el, és azóta a feladatok ismertek. Későn hozta létre a tárca a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KIK), későn vette sorra a feladatokat - mondta, hozzátéve: ezt felelőtlenségnek tartja.
Hozzátette: a benyújtott törvénytervezet nem kellően kiforrott, nem tisztáz alapvető kérdéseket. Ezek között említette az önkormányzatok oktatási-nevelési feladatait ellátó munkatársainak átvételét. A javaslat úgy tesz, mintha mindenki átkerülne a KIK-hez, noha a háromezer lakosnál nagyobb településeknél az óvodai feladatok ott maradnak, és a közoktatási intézmények működtetése is e települések feladata marad. Fontos, hogy a nem kellő szakképesítéssel rendelkezők a 2013/14-es tanévben elkezdhessék a foglalkoztatásukhoz szükséges szakképesítés megszerzését, és addig határozott idejű szerződéssel foglalkoztassák őket - jegyezte meg.
Nem megnyugtató a köznevelési megállapodások jövője, jogállamot sértő lenne, ha ezeket egyoldalúan a KIK felbonthatná. Szintén nincs megnyugtatóan rendezve az önkormányzati társulások szerepvállalása, az önkormányzati törvény továbbra is lehetővé teszi ezek megszervezését és működését. Indokolatlan, hogy azok az önkormányzati társulások, amelyek jelenleg fenntartanak oktatási intézményeket, a jövőben nem is működtethetnek ilyeneket - sorolta kifogásait. Képviselőtársa, Révész Máriusz is az időbeli csúszást tette szóvá, ugyanakkor azt mondta: támogatják a javaslatot.
Az ülésen Osztolykán Ágnes (LMP) és Hiller István (MSZP) egyaránt felolvasott, egy általuk október 20-i keltezésűnek nevezett, a kormánynak készült nem nyilvános előterjesztést, amely szerint "... a döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és költségvetési feltételek nem állnak teljes egészében rendelkezésre, sem a központban, sem az Oktatási Hivatalban, sem a Magyar Államkincstárban.
Az érintett önkormányzatokban is jelentős többletfeladatokat kell majd elvégezni (...) , amennyiben a végrehajtás nem valósul meg 2013 januárjától kezdve, a köznevelési rendszerrel érintett mintegy 200 ezer munkavállaló, pedagógusok, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak, (...) technikai alkalmazottak, továbbá mintegy egymillió tanuló munkája, mindennapi tevékenysége kerül veszélybe". Hiller István azt mondta, ez több mint hazardírozás.
Gloviczki Zoltán válaszában elismerte, hogy ő írta az előterjesztést. Közölte, az volt a cél, hogy felhívják a kormány figyelmét arra, a törvényjavaslatot sürgősséggel tárgyalja, majd kerüljön a parlament elé, és a fontos kérdésekben szülessen döntés. Arra is fel szerették volna hívni a figyelmet, hogy a központ felállítása, működtetése külön segítséget igényel még az idei évben. A köznevelési törvény szerint 2013 szeptemberétől állami feladattá váló módosítások "költségvetési háttere jelenleg függőben van" - közölte. Kitért arra, hogy a köznevelési megállapodások felülvizsgálatára mindenképpen szükség lesz, és több módosítással a tárca egyetért. Egy konkrét példát említett: a többcélú intézmények közül a kritikus helyzetben lévők együtt maradhatnának.
Dúró Dóra (Jobbik) szintén arról beszélt, hogy már több mint egy éve elfogadták a köznevelési törvényt, ismertek a feladatok. Nem technikai átadás-átvételről van szó, hanem olyan változtatásokról, amelyek évtizedekre meghatározzák az oktatási rendszert, a lebonyolításra mégis csak 37 munkanap van. Michl József (KDNP) egyetértett azzal, hogy bizonyos pontokon szükséges lesz a módosítás, mint mondta, a törvényjavaslaton van javítanivaló.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kijelentette: ezt a javaslatot nem szabad bevinni a parlament elé. Se pénz, se paripa, se posztó - mondta, majd azt kérdezte: csak akarat van?
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tanév közben végrehajtott fenntartóváltás veszélyezteti az egész rendszer működését. Kifejtette: nem lehet látni az intézményátvétel garanciáit, és azt sem, a KIK működési rendje milyen lesz, hány önkormányzati társulást kell működtetni. A javaslatot végül 16 kormánypárti igen és 4 ellenzéki nem szavazattal támogatta a grémium.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).