Átalakul, hivatalossá válik és nagyon állami lesz a köznevelési kerekasztal

A jövőben a kerekasztalon született döntéseket figyelembe veszi a kormány.

  • Eduline
Palkovics László államtitkár és Solti Péter, a Klebelsberg Központ új elnöke a 2017-es Köznevelési kerekasztalon.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Az új testület neve Köznevelés-statégiai Kerekasztal lesz, ahol már végleges a résztvevő szervezetek listája - tudta meg a Magyar Idők.

A lap beszámolója szerint a kormányzati szereplők - oktatásért felelős miniszter és államtitkár, valamint delegáltjaik - mellett szakmai szervezetek is jelen lesznek, ám a lap csak a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kart, valamint az miniszter oktatási tanácsadó testületét, az Országos Köznevelési Tanácsot említette ezek közül.

Intézményfenntartói részről állami, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselet is lesz, de a lap állítása szerint helyet kapnak érdekvédők (civilek), szülői és diáktestületek is.

A pontos kormányhatározat már készül, de a legfőbb feladata a KsK-nak az lesz, mint eddig, vagyis az oktatás stratégiai-jogszabályi kérdéseivel foglalkoznak majd. A jogszabályi háttérrel a KsK olyan testületté válhat, aminek javaslatait a kormány garantáltan figyelembe veszi.

Új év, új Klik - Újabb változásokat ismertetett az oktatási államtitkár

Decemberben azoktól az önkormányzatoktól is elvették az iskolákat, akik nem adták volna az államnak. Palkovics László szerint ez zökkenőmentes volt. A sajtóhírek szempontjából nem túl jó érzékkel vette át az iskolákat az állam az önkormányzatoktól, ugyanis a rendkívüli hideg miatt sorra hibásodnak meg az iskolai fűtőberendezések, ami december 20.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.