Az oktatás átalakításáról döntött hétvégi ülésén az osztrák kormány. Többek között nagyobb döntési önállóságot biztosítanak az iskoláknak, bevezetik a mindennapos tornaórát, és kidolgozzák az egész napos iskola rendjét is.
Az átalakítás hat pontját a kétnapos kormányülést követően Reinhold Mitterlehner alkancellár és Gabriele Heinisch-Hosek oktatási miniszter mutatta be. A legtöbb változás azonban nem okozott meglepetést, hiszen néhány intézkedés már a kormányprogramban is szerepelt.
Első lépésként az általános iskolai tanárok és az óvodai pedagógusok szorosabb együttműködését szorgalmazzák, ezzel is megkönnyítve a gyerekek iskolai felkészítését. Ennek jegyében az osztrák oktatásügyi minisztérium az eddig már 35 településen zajló iskolafelkészítő programját 2016-ig az egész országra ki akarja terjeszteni.
Döntöttek még az egész napos iskola rendjének kidolgozásáról, valamint arról, hogy a nyelvi fejlesztést évente 45 millió euróval (csaknem 14 milliárd forint) támogatják. Létrehozták az oktatási rendszer átalakításával foglalkozó bizottságot: a tartományok képviselőiből álló grémium a konkrét stratégiát dolgozza majd ki.
A kötelező iskolai oktatást lezáró bizonyítvány megszerzése a felnőttképzés során továbbra is ingyenes marad. Az oktatási miniszter reményét fejezte ki, hogy ezen változások hozzásegítik Ausztriát ahhoz, hogy a tanulók teljesítményét mérő nemzetközi PISA-felmérésen a diákok jövőre jobban teljesítsenek. A magyar diákok szövegértésből, matematikából és természettudományból is rontottak a 2012-es PISA-felmérésen: a részleteket itt olvashatjátok, a felméréssel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Az egész napos iskolát Magyarországon a 2013/2014-es tanévben vezették be: a diákoknak az általános és középiskolákban is délután négyig kell az intézményben maradniuk, igaz, a szülő kérésére az igazgató felmentést adhat ez alól. Az egész napos iskolával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
A napi egy testnevelésórát felmenő rendszerben, 2012-ben vezették be: a mostani tanévben már az 1-3., az 5-7., illetve a 9-11. osztályban tornáznak mindennap a diákok. Milyen változások vártak a diákokra és a tanárokra szeptemberben? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
