Ausztriában is bevezetik az egész napos iskolát

Az oktatás átalakításáról döntött hétvégi ülésén az osztrák kormány. Többek között nagyobb döntési önállóságot biztosítanak az iskoláknak, bevezetik a mindennapos tornaórát, és kidolgozzák az egész napos iskola rendjét is.

  • eduline/mti
Stiller Ákos

Az átalakítás hat pontját a kétnapos kormányülést követően Reinhold Mitterlehner alkancellár és Gabriele Heinisch-Hosek oktatási miniszter mutatta be. A legtöbb változás azonban nem okozott meglepetést, hiszen néhány intézkedés már a kormányprogramban is szerepelt.

Első lépésként az általános iskolai tanárok és az óvodai pedagógusok szorosabb együttműködését szorgalmazzák, ezzel is megkönnyítve a gyerekek iskolai felkészítését. Ennek jegyében az osztrák oktatásügyi minisztérium az eddig már 35 településen zajló iskolafelkészítő programját 2016-ig az egész országra ki akarja terjeszteni.

Döntöttek még az egész napos iskola rendjének kidolgozásáról, valamint arról, hogy a nyelvi fejlesztést évente 45 millió euróval (csaknem 14 milliárd forint) támogatják. Létrehozták az oktatási rendszer átalakításával foglalkozó bizottságot: a tartományok képviselőiből álló grémium a konkrét stratégiát dolgozza majd ki.

A kötelező iskolai oktatást lezáró bizonyítvány megszerzése a felnőttképzés során továbbra is ingyenes marad. Az oktatási miniszter reményét fejezte ki, hogy ezen változások hozzásegítik Ausztriát ahhoz, hogy a tanulók teljesítményét mérő nemzetközi PISA-felmérésen a diákok jövőre jobban teljesítsenek. A magyar diákok szövegértésből, matematikából és természettudományból is rontottak a 2012-es PISA-felmérésen: a részleteket itt olvashatjátok, a felméréssel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Az egész napos iskolát Magyarországon a 2013/2014-es tanévben vezették be: a diákoknak az általános és középiskolákban is délután négyig kell az intézményben maradniuk, igaz, a szülő kérésére az igazgató felmentést adhat ez alól. Az egész napos iskolával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

A napi egy testnevelésórát felmenő rendszerben, 2012-ben vezették be: a mostani tanévben már az 1-3., az 5-7., illetve a 9-11. osztályban tornáznak mindennap a diákok. Milyen változások vártak a diákokra és a tanárokra szeptemberben? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.