Az oktatás átalakításáról döntött hétvégi ülésén az osztrák kormány. Többek között nagyobb döntési önállóságot biztosítanak az iskoláknak, bevezetik a mindennapos tornaórát, és kidolgozzák az egész napos iskola rendjét is.
Az átalakítás hat pontját a kétnapos kormányülést követően Reinhold Mitterlehner alkancellár és Gabriele Heinisch-Hosek oktatási miniszter mutatta be. A legtöbb változás azonban nem okozott meglepetést, hiszen néhány intézkedés már a kormányprogramban is szerepelt.
Első lépésként az általános iskolai tanárok és az óvodai pedagógusok szorosabb együttműködését szorgalmazzák, ezzel is megkönnyítve a gyerekek iskolai felkészítését. Ennek jegyében az osztrák oktatásügyi minisztérium az eddig már 35 településen zajló iskolafelkészítő programját 2016-ig az egész országra ki akarja terjeszteni.
Döntöttek még az egész napos iskola rendjének kidolgozásáról, valamint arról, hogy a nyelvi fejlesztést évente 45 millió euróval (csaknem 14 milliárd forint) támogatják. Létrehozták az oktatási rendszer átalakításával foglalkozó bizottságot: a tartományok képviselőiből álló grémium a konkrét stratégiát dolgozza majd ki.
A kötelező iskolai oktatást lezáró bizonyítvány megszerzése a felnőttképzés során továbbra is ingyenes marad. Az oktatási miniszter reményét fejezte ki, hogy ezen változások hozzásegítik Ausztriát ahhoz, hogy a tanulók teljesítményét mérő nemzetközi PISA-felmérésen a diákok jövőre jobban teljesítsenek. A magyar diákok szövegértésből, matematikából és természettudományból is rontottak a 2012-es PISA-felmérésen: a részleteket itt olvashatjátok, a felméréssel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Az egész napos iskolát Magyarországon a 2013/2014-es tanévben vezették be: a diákoknak az általános és középiskolákban is délután négyig kell az intézményben maradniuk, igaz, a szülő kérésére az igazgató felmentést adhat ez alól. Az egész napos iskolával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
A napi egy testnevelésórát felmenő rendszerben, 2012-ben vezették be: a mostani tanévben már az 1-3., az 5-7., illetve a 9-11. osztályban tornáznak mindennap a diákok. Milyen változások vártak a diákokra és a tanárokra szeptemberben? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
