Majdnem 97 ezer diákot írattak be az állami általános iskolákba

A 2013-2014-es tanévre 96 881 gyermeket írattak be első osztályba az állami fenntartású intézményekben az április...

  • MTI
Fazekas István

A 2013-2014-es tanévre 96 881 gyermeket írattak be első osztályba az állami fenntartású intézményekben az április 8-9-i beiratkozási napokon - közölte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) csütörtökön az MTI-vel.

Összehasonlításul tudatták: tavaly országosan 100 195 tanuló kezdte meg általános iskolai tanulmányait (a nem állami iskolákat is beleszámítva), ebből 84 101 az azóta államivá vált intézményekben.

A központ közleménye szerint tavaly 3861 első osztály indult, az idén - 27 fős osztálylétszámokkal számolva - 4128 osztályt terveztek a tankerületek, és még a beiratkozottak 2 százalékáról, 1978, az adott körzetben lakó gyermek elhelyezéséről kell gondoskodni. Többségük, 1137 leendő elsős Budapesten jelentkezett. A főváros mellett a legtöbb további férőhelyet Pest megyében (459) kell biztosítani.

Az elsődleges cél, hogy a kötelezően felveendő körzetes gyerekeket minden iskola a szükséges számú osztály indításával helyezze el, ha az intézmény adottságai ezt lehetővé teszik. Ha nincs elég hely az iskolában, egyéb megoldást kell találni az önkormányzatok segítségével, ez az elkövetkező hetek feladata - rögzítették. 

Kiemelték: csak legvégső esetben engedélyezhető az osztálylétszám emelése (például olyan vidéki iskolában, ahol egy osztály indul csak, és a törvényileg engedélyezett 27 helyett több elsős lenne, vagy ahol nem tudnak több osztályt indítani), ha az erről szóló törvénymódosító javaslatot elfogadja a parlament. 

A megnövekedett gyerekszámhoz szükséges pedagógusok számát a májusi tantárgyfelosztás elkészítése után lehet meghatározni. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mindenhol a megfelelő szakmai színvonal biztosításával szervezi meg a köznevelési feladatok ellátását - olvasható a tájékoztatásban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.