Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Alkotmányossági vizsgálatot kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele miatt, és a vonatkozó törvény megsemmisítéséhez kéri az országgyűlési képviselők segítségét - közölte Mendrey László, a PDSZ elnöke.
Mivel szakszervezetként nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, ezért arra kérik a képviselőket, hogy támogassák aláírásukkal a vonatkozó eljárás megindítását - közölte a szakszervezeti vezető kezdeményezésüket indokolva.
Mint a dokumentumban szerepel, a PDSZ álláspontja szerint a törvény egésze ellentétes az alaptörvényben rögzített, jogállamiság részét képező jogbiztonsággal, valamint a tanuláshoz való joggal, és azzal a passzussal, mely szerint a helyi közügyek intézése a helyi önkormányzatok feladata.
Kitértek arra, hogy "az államosítási törvénnyel" az Országgyűlés a 150 ezer pedagógus munkaviszonyát, mintegy 3000 oktatási intézmény jövőjét, s egy majdnem 1000 milliárdos költségvetési alrendszer gazdasági és közigazgatási kereteit szabályozta újra.
A törvényjavaslat súlyához mérhető társadalmi, politikai vitára nem került sor, tartalma az országgyűlési tárgyalás alatt, az elfogadott módosító indítványok által is koncepcionálisan változott, és az előkészítés elhúzódása a törvény alkotmányosságát érintő következményekkel járt - sorolta kifogásaikat.
A szakszervezet levelében azt írja: a törvény alapján beálló változás hatalmas jelentőségű, 2013. január 1-jén az önkormányzatok és a helyi közösségek elveszítik befolyásukat általános és középiskoláikra, kollégiumaikra és nevelési tanácsadó, valamint pályaorientációs intézményeikre. Az önkormányzatok csak óvodáikat tarthatják fenn teljes jogúan - megszűnik valamennyi hazai település, kiemelten a magyar iskolavárosok rendelkezési joga oktatási és köznevelési intézményeik elsöprő többsége fölött. Az iskolák is elvesztik önálló költségvetésüket, az iskolaigazgatók munkáltatói jogaikat, pályázatokat sem adhatnak be "sajátos jogi státusuknak" megfelelően - mutatott rá a PDSZ.
A szakszervezet szerint a törvény alapvető alkotmányos hiányossága az, hogy nem ad értékelhető hosszúságú felkészülési időt a közoktatási rendszer fenntartásának teljes körű átalakítására. Mint írták, a jogszabályt december 10-én hirdették ki. Ehhez képest a törvény rendelkezéseinek többsége a kihirdetést követő napon, azaz december 11-én lépett hatályba, míg a köznevelési törvényt módosító rendelkezések egy része 2013. január 1-jén, azaz a fenntartóváltással egy időben lép majd hatályba.
A törvényalkotó azt várja el a törvény útján a közoktatási intézményrendszertől, hogy felkészülési idő nélkül kezdjen el alkalmazni egy, a fenntartóváltáshoz kapcsolódó komplex szabályrendszert, majd húsz nappal ezt követően ennek alapján az ellátott alkotmányos feladat veszélyeztetése nélkül hajtsa végre magát a fenntartóváltást - fejtették ki, hangsúlyozva: húsz nap alatt sem az iskolák, sem azok új fenntartói nem tudnak felkészülni a változásokra.
A hatalmas intézményrendszer teljes vagyoni és személyi állományát részletesen szabályozó leltárok és egyéb kimutatások elkészítésére, a fenntartói feladatok aggálymentes átvételére nem elegendő ez az idő, ahogy erre az előterjesztő saját kormány-előterjesztésében is jelentős kockázatot látott. A helyzet kialakulásának oka a jogalkotás alkotmányos garanciáinak megsértése volt - állapította meg a PDSZ.
