Alkotmányossági vizsgálatot kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a köznevelési intézmények...
Alkotmányossági vizsgálatot kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele miatt, és a vonatkozó törvény megsemmisítéséhez kéri az országgyűlési képviselők segítségét - közölte Mendrey László, a PDSZ elnöke.
Mivel szakszervezetként nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, ezért arra kérik a képviselőket, hogy támogassák aláírásukkal a vonatkozó eljárás megindítását - közölte a szakszervezeti vezető kezdeményezésüket indokolva.
Mint a dokumentumban szerepel, a PDSZ álláspontja szerint a törvény egésze ellentétes az alaptörvényben rögzített, jogállamiság részét képező jogbiztonsággal, valamint a tanuláshoz való joggal, és azzal a passzussal, mely szerint a helyi közügyek intézése a helyi önkormányzatok feladata.
Kitértek arra, hogy "az államosítási törvénnyel" az Országgyűlés a 150 ezer pedagógus munkaviszonyát, mintegy 3000 oktatási intézmény jövőjét, s egy majdnem 1000 milliárdos költségvetési alrendszer gazdasági és közigazgatási kereteit szabályozta újra.
A törvényjavaslat súlyához mérhető társadalmi, politikai vitára nem került sor, tartalma az országgyűlési tárgyalás alatt, az elfogadott módosító indítványok által is koncepcionálisan változott, és az előkészítés elhúzódása a törvény alkotmányosságát érintő következményekkel járt - sorolta kifogásaikat.
A szakszervezet levelében azt írja: a törvény alapján beálló változás hatalmas jelentőségű, 2013. január 1-jén az önkormányzatok és a helyi közösségek elveszítik befolyásukat általános és középiskoláikra, kollégiumaikra és nevelési tanácsadó, valamint pályaorientációs intézményeikre. Az önkormányzatok csak óvodáikat tarthatják fenn teljes jogúan - megszűnik valamennyi hazai település, kiemelten a magyar iskolavárosok rendelkezési joga oktatási és köznevelési intézményeik elsöprő többsége fölött. Az iskolák is elvesztik önálló költségvetésüket, az iskolaigazgatók munkáltatói jogaikat, pályázatokat sem adhatnak be "sajátos jogi státusuknak" megfelelően - mutatott rá a PDSZ.
A szakszervezet szerint a törvény alapvető alkotmányos hiányossága az, hogy nem ad értékelhető hosszúságú felkészülési időt a közoktatási rendszer fenntartásának teljes körű átalakítására. Mint írták, a jogszabályt december 10-én hirdették ki. Ehhez képest a törvény rendelkezéseinek többsége a kihirdetést követő napon, azaz december 11-én lépett hatályba, míg a köznevelési törvényt módosító rendelkezések egy része 2013. január 1-jén, azaz a fenntartóváltással egy időben lép majd hatályba.
A törvényalkotó azt várja el a törvény útján a közoktatási intézményrendszertől, hogy felkészülési idő nélkül kezdjen el alkalmazni egy, a fenntartóváltáshoz kapcsolódó komplex szabályrendszert, majd húsz nappal ezt követően ennek alapján az ellátott alkotmányos feladat veszélyeztetése nélkül hajtsa végre magát a fenntartóváltást - fejtették ki, hangsúlyozva: húsz nap alatt sem az iskolák, sem azok új fenntartói nem tudnak felkészülni a változásokra.
A hatalmas intézményrendszer teljes vagyoni és személyi állományát részletesen szabályozó leltárok és egyéb kimutatások elkészítésére, a fenntartói feladatok aggálymentes átvételére nem elegendő ez az idő, ahogy erre az előterjesztő saját kormány-előterjesztésében is jelentős kockázatot látott. A helyzet kialakulásának oka a jogalkotás alkotmányos garanciáinak megsértése volt - állapította meg a PDSZ.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
