Alkotmánybíróság: szabályos volt a tankönyvellátás átalakítása

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a tankönyvellátásról szóló rendeletek megsemmisítésére irányuló indítványt, az indoklás szerint a tankönyvkiadói és -forgalmazói tevékenység nem tekinthető megszerzett tulajdonnak, az arra vonatkozó jogi környezet módosítható.

  • MTI
MTI / Czeglédi Zsolt

Az Ab honlapjára csütörtökön felkerült határozatban azt írták: az indítványozó a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény több rendelkezése, a végrehajtásukat érintő kormányrendelet, továbbá az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló miniszteri rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Az indítványozó hosszú ideje kiterjedt tankönyvkiadói és forgalmazói tevékenységet folytatott. Szerinte a jogalkotó ezekkel a rendelkezésekkel súlyosan piackorlátozó módon, a jogállamiság elvével ellentétesen avatkozott be a tankönyvellátás rendjébe, sértve ezzel az ő tulajdonhoz való jogát - közölték. A kedden meghozott határozatban az áll: az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt.

Az indokolás szerint a vállalkozáshoz való jognak nem tulajdonítható olyan jelentés, amely alapján a már működő vállalkozásokra vonatkozó jogi környezet módosíthatatlan lenne. Ennek megfelelően az állami fenntartású iskolák választási lehetőségének megváltoztatása önmagában nem okozza a szolgáltató vállalkozáshoz való jogának sérelmét. Attól, hogy az indítványozó hosszú ideig tankönyvkiadással és -forgalmazással foglalkozott, és ebből rendszeres jövedelme származott, tevékenysége nem tekinthető megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak - szögezték le. Ugyanígy a tulajdonhoz való alapjog nem garantálja a vállalkozások által a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges ráfordítások és eszközök megtérülését, piaci értékállóságát sem - tették hozzá.

Az indítványozó kifogásolta a jogszabály alkalmazására vonatkozó felkészülési idő tartamát is, mert szerinte azalatt nem lehetett felkészülni az új szabályozás gazdasági következményeire. Az Ab szerint azonban a jogkövető magatartásra való felkészülésre elegendő, ezért megfelelő a felkészülési idő. A határozathoz Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt, míg Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.