Alkotmánybíróság: szabályos volt a tankönyvellátás átalakítása

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a tankönyvellátásról szóló rendeletek megsemmisítésére irányuló indítványt, az indoklás szerint a tankönyvkiadói és -forgalmazói tevékenység nem tekinthető megszerzett tulajdonnak, az arra vonatkozó jogi környezet módosítható.

  • MTI
MTI / Czeglédi Zsolt

Az Ab honlapjára csütörtökön felkerült határozatban azt írták: az indítványozó a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény több rendelkezése, a végrehajtásukat érintő kormányrendelet, továbbá az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló miniszteri rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Az indítványozó hosszú ideje kiterjedt tankönyvkiadói és forgalmazói tevékenységet folytatott. Szerinte a jogalkotó ezekkel a rendelkezésekkel súlyosan piackorlátozó módon, a jogállamiság elvével ellentétesen avatkozott be a tankönyvellátás rendjébe, sértve ezzel az ő tulajdonhoz való jogát - közölték. A kedden meghozott határozatban az áll: az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt.

Az indokolás szerint a vállalkozáshoz való jognak nem tulajdonítható olyan jelentés, amely alapján a már működő vállalkozásokra vonatkozó jogi környezet módosíthatatlan lenne. Ennek megfelelően az állami fenntartású iskolák választási lehetőségének megváltoztatása önmagában nem okozza a szolgáltató vállalkozáshoz való jogának sérelmét. Attól, hogy az indítványozó hosszú ideig tankönyvkiadással és -forgalmazással foglalkozott, és ebből rendszeres jövedelme származott, tevékenysége nem tekinthető megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak - szögezték le. Ugyanígy a tulajdonhoz való alapjog nem garantálja a vállalkozások által a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges ráfordítások és eszközök megtérülését, piaci értékállóságát sem - tették hozzá.

Az indítványozó kifogásolta a jogszabály alkalmazására vonatkozó felkészülési idő tartamát is, mert szerinte azalatt nem lehetett felkészülni az új szabályozás gazdasági következményeire. Az Ab szerint azonban a jogkövető magatartásra való felkészülésre elegendő, ezért megfelelő a felkészülési idő. A határozathoz Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt, míg Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.