Akár 20 ezer forintot is bukhatnak a tanárok a kormány döntése miatt

Bruttó 105 ezer forintról várhatóan 111 ezerre nő a minimálbér jövőre. Ezzel egyes pedagógusok számításaink szerint akár 20 ezer forintot is bukhatnak, hiszen ha 2014 végén nem választják el fizetésüket a minimálbértől, akkor most ekkora emelésre számíthatnának.

  • Nagy Barnabás

A pedagógus bértábla alapját korábban a minimálbér jelentette, egészen 2015 januárjáig. Ekkor ugyanis már a költségvetési törvény határozza meg külön, mihez kell viszonyítani a pedagógusbéreket. A minimálbér helyét egy úgynevezett vetítési alap vette át, ami 2016-ban is 101,5 ezer forint lesz.

A minimálbér 2014-ben volt ekkora, amit azóta kétszer is emeltek. Érezhetően többet keresnének a pedagógusok, ha a minimálbér ütemében nőne a bérük.

Alapszakos, főiskolai végzettséggel bíró kezdő tanár ma bruttó 171 434 forintot kap. Ugyanilyen végzettséggel 42-44 éves rutinnal már 325 724 forintot lehet keresni. Ha a minimálbért követné a bérük, akkor jövő szeptembertől 187 480, illetve 356 210 forintot keresnének a példában szereplő tanárok. (Csak a pedagógus I. táblázat alapján számoltunk).

Kapcsolódó cikkeink

Az oktatáson spórol az állam

Decemberben késett a tanárok fizetése

Utolsók vagyunk tanárbérek terén az OECD-ben

Számításaink szerint a kezdő tanár nettó bérét tekintve csaknem 10 ezer forinttal kapna többet kézhez, a 42 éve pályán lévő pedagógusnak pedig 20 ezer forinttal jutna több.

Egy évvel ezelőtt úgy kalkuláltunk, hogy ezzel az egy intézkedéssel 3-6 ezer forintot buknak a tanárok – ennyivel kaptak volna többet idén, ha továbbra is a minimálbérhez viszonyítják a fizetésüket.

Persze az életpályamodellel bejelentett emelés nem áll le, várhatóan 2016 szeptemberében is több jár majd a tanároknak valamennyivel, a képletből azonban kivették a minimálbért, ami miatt a törvény semmire sem kötelezi a szaktárcát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.