AFP / Anadolu Agency / Sinan Yiter
Az incidens feldolgozására hat oldalt különítettek el a szerzők. A diákok ebben a fejezetben megismerkednek a puccs, az áruló, a kegyetlenség és a vértanúság fogalmával.
Az összeesküvésről szóló rész elején azt kérik a diákoktól, hogy fogalmazzák meg írásban, mit jelent számukra a szabadság. Majd azt kérdezik a gyerekektől, hogy szerintük az állampolgárok hatással vannak-e egy ország vezetőinek a megválasztására. A tankönyv később párhuzamba állítja a puccskísérlet hős katonájának tekintett Ömer Halisdemirt és a száz évvel ezelőtt élt költőt, Hasan Tahsint. Halisdemir július 15-én Ankarában elsőként nyitott tüzet a puccsistákra, Tahsin pedig a török függetlenségi háború elején, 1919-ben az Izmirt elfoglalni készülő görög katonákra adta le az első lövést.
Érdekes töritankönyv látott napvilágot Japánban. Egy, országszerte 50 középiskolában használt tankönyv alaposan megszépíti Japán XX. századi történelmét. Nagyvonalúan nem említik meg például a 300 ezer ember halálával járó nankingi mészárlást, melyet a japán birodalmi hadsereg követett el a Kína elleni háború idején.
Az ötödik osztályosok feladatai között szerepel továbbá az is, hogy beszédet kell tartaniuk a függetlenségről, valamint fiktív e-mailt kell írniuk egy külföldön élő, de törökül értő személynek a július 15-én történtekről. A tankönyv egyúttal olyan kérdésekre is választ vár a gyerekektől, mint hogy a történelmi események emlékezete hogyan járul hozzá a nemzet jövőjéhez. "Július 15-én reményeinket, álmainkat, szabadságunkat akarták kivenni a kezünkből. Annak a földnek a gyermekei, amely mások között a költő Yunus Emrét és a filozófus Mevlanát táplálta, a függetlenségért és a jövőért álltak ellen" - áll a könyvben a Habertürk értesülése szerint.
2016. július 15-ének éjszakáján a puccsisták elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A katonai felkelés résztvevői páncélosokkal vonultak ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányságra. Recep Tayyip Erdogan államfő az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Az összecsapásokban hivatalos adatok szerint 249-en vesztették életüket, rajtuk kívül további 35 puccsista halt meg.
