Áder a Taigetosz-törvényt is aláírta

Aláírta az oktatási törvények módosítását pénteken Áder János köztársasági elnök. Az államfő nyilatkozatában - amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal bocsátott az MTI rendelkezésére - kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. A köztársasági elnök emellett azt is kiemelte, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával számos rangos szakmai szervezet is egyetért.

  • MTI
MTI / Kovács Tamás

Áder János a nyilatkozatában kiemelte: köztársasági elnökként különösen fontosnak tartja a felnövekvő nemzedékek érdekeinek képviseletét és jogainak érvényesítését, ezért a törvény kihirdetése előtt a lehető legkörültekintőbben vizsgálta azt a kérdést, hogy az új szabályozásnak van-e bármilyen hátrányos hatása az érintett gyermekekre. "Ennek során konzultáltam az oktatási jogok biztosával, aki levélben biztosított arról, hogy a jogszabály szövege nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. Szakmai okfejtésében egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a törvény rendelkezései nem okoznak jogsérelmet, sőt, az új normaszöveg alapján az eddiginél is nagyobb lesz az állam felelőssége abban, hogy minden gyermek megkapja a neki szükséges oktatást" - írta.

Az államfő közölte azt is, az elmúlt napokban meggyőződött arról, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával azok a rangos szakmai szervezetek is egyetértenek, amelyek tagjai hivatásuknak tekintik a gyógypedagógusi munkát, valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyre szabott előmenetelének biztosítását. A törvény kidolgozásában részt vevő szervezetek közül többek között a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata álláspontját ismerte meg.

"E szervezetek egyértelműen támogatják az elfogadott törvényben rögzített szabályokat" - hangsúlyozta. "Remélem, ezeknek a régóta köztiszteletben álló szakmai szervezeteknek a hitelessége és szakmai véleménye azoknak a szülőknek is megnyugvást nyújthat, akikben riadalmat kelthetett néhány olyan - nagy nyilvánosságot kapó - kijelentés, amelyet a törvény szövege nem támaszt alá" - írta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy az elfogadott jogszabályt alkotmányossági szempontból is megvizsgálta, s mivel az semmilyen tekintetben sem bizonyult alaptörvény-ellenesnek, a törvény kihirdetését elrendelte.

 Az Országgyűlés május 30-án elfogadta az oktatási törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely több ponton érintette a nemzeti köznevelésre vonatkozó szabályokat.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu