„Mintha egy titkos szabadkőműves páholy lenne, amelyik eldönti, hogy a gyerekek mit tanuljanak” – mondta Aáry-Tamás...
„Mintha egy titkos szabadkőműves páholy lenne, amelyik eldönti, hogy a gyerekek mit tanuljanak” – mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a vs.hu-nak a szűkített tankönyvválasztékról. Hozzátette: a legnagyobb probléma az, hogy a változtatásról és az új tankönyvekről nem volt párbeszéd.
Az ár önmagában nem értékelhető érv, mert hosszú távon lehet, hogy a drágább könyv lesz olcsóbb, ha azt több generáció tudja használni. A biztos szerint a tankönyvválasztás korlátozása lehet jogszerű. Nem az a kérdés ugyanis, hogy hány tankönyv van a listán. Az állami szolgáltatást meg kell tudni szervezni úgy, hogy a rendelkezésre álló pénzt összevetik a célokkal. Azt a kérdést viszont, hogy mi az oktatás célja, szerinte a rendszerváltás óta nem tette fel senki.
Aáry-Tamás Lajos a kísérleti tankönyvekbe belenézett, a kiragadott példákat hajmeresztőnek tartja, szerinte nem lehet ilyen brutálisan fogalmazni egy tankönyvben. Élesben szerinte nem is lehetne tesztelni a kísérleti tankönyveket, „a gyerekek nem kísérleti nyulak.”
„A teszteknek megalapozottnak kell lenniük, el kell hinnünk mindannyiunknak egy hosszú tesztelés után, hogy az a tankönyv jó. A kapkodás nem segíti ezt a fajta bizalmat” – mondta. A bizalom pedig azért fontos, mert a szülő nem dönthet úgy, hogy nem engedi többet iskolába a gyerekét amiatt, mert nem bízik az oktatásban, a tankönyvben, a tanárban vagy az államtitkárban – magyarázta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve: „azért fáj a szívem, mert az utóbbi időben több olyan döntés volt, ami nem szolgálta ezt a fajta bizalmat az oktatás szereplői között”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
