„Mintha egy titkos szabadkőműves páholy lenne, amelyik eldönti, hogy a gyerekek mit tanuljanak” – mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a vs.hu-nak a szűkített tankönyvválasztékról. Hozzátette: a legnagyobb probléma az, hogy a változtatásról és az új tankönyvekről nem volt párbeszéd.
Az ár önmagában nem értékelhető érv, mert hosszú távon lehet, hogy a drágább könyv lesz olcsóbb, ha azt több generáció tudja használni. A biztos szerint a tankönyvválasztás korlátozása lehet jogszerű. Nem az a kérdés ugyanis, hogy hány tankönyv van a listán. Az állami szolgáltatást meg kell tudni szervezni úgy, hogy a rendelkezésre álló pénzt összevetik a célokkal. Azt a kérdést viszont, hogy mi az oktatás célja, szerinte a rendszerváltás óta nem tette fel senki.
Aáry-Tamás Lajos a kísérleti tankönyvekbe belenézett, a kiragadott példákat hajmeresztőnek tartja, szerinte nem lehet ilyen brutálisan fogalmazni egy tankönyvben. Élesben szerinte nem is lehetne tesztelni a kísérleti tankönyveket, „a gyerekek nem kísérleti nyulak.”
„A teszteknek megalapozottnak kell lenniük, el kell hinnünk mindannyiunknak egy hosszú tesztelés után, hogy az a tankönyv jó. A kapkodás nem segíti ezt a fajta bizalmat” – mondta. A bizalom pedig azért fontos, mert a szülő nem dönthet úgy, hogy nem engedi többet iskolába a gyerekét amiatt, mert nem bízik az oktatásban, a tankönyvben, a tanárban vagy az államtitkárban – magyarázta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve: „azért fáj a szívem, mert az utóbbi időben több olyan döntés volt, ami nem szolgálta ezt a fajta bizalmat az oktatás szereplői között”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
