„Mintha egy titkos szabadkőműves páholy lenne, amelyik eldönti, hogy a gyerekek mit tanuljanak” – mondta Aáry-Tamás...
„Mintha egy titkos szabadkőműves páholy lenne, amelyik eldönti, hogy a gyerekek mit tanuljanak” – mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a vs.hu-nak a szűkített tankönyvválasztékról. Hozzátette: a legnagyobb probléma az, hogy a változtatásról és az új tankönyvekről nem volt párbeszéd.
Az ár önmagában nem értékelhető érv, mert hosszú távon lehet, hogy a drágább könyv lesz olcsóbb, ha azt több generáció tudja használni. A biztos szerint a tankönyvválasztás korlátozása lehet jogszerű. Nem az a kérdés ugyanis, hogy hány tankönyv van a listán. Az állami szolgáltatást meg kell tudni szervezni úgy, hogy a rendelkezésre álló pénzt összevetik a célokkal. Azt a kérdést viszont, hogy mi az oktatás célja, szerinte a rendszerváltás óta nem tette fel senki.
Aáry-Tamás Lajos a kísérleti tankönyvekbe belenézett, a kiragadott példákat hajmeresztőnek tartja, szerinte nem lehet ilyen brutálisan fogalmazni egy tankönyvben. Élesben szerinte nem is lehetne tesztelni a kísérleti tankönyveket, „a gyerekek nem kísérleti nyulak.”
„A teszteknek megalapozottnak kell lenniük, el kell hinnünk mindannyiunknak egy hosszú tesztelés után, hogy az a tankönyv jó. A kapkodás nem segíti ezt a fajta bizalmat” – mondta. A bizalom pedig azért fontos, mert a szülő nem dönthet úgy, hogy nem engedi többet iskolába a gyerekét amiatt, mert nem bízik az oktatásban, a tankönyvben, a tanárban vagy az államtitkárban – magyarázta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve: „azért fáj a szívem, mert az utóbbi időben több olyan döntés volt, ami nem szolgálta ezt a fajta bizalmat az oktatás szereplői között”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
