A világ iskolásai robogtak át a Margitszigeten a Mezei Futó Vb-n

A magyar csapat pontszerző helyen zárt, de nem csak ők, hanem a szervezés is jelesre vizsgázott , amely több száz diák versenyzését tette gördülékennyé.

  • Eduline

A magyar lányválogatott a 6., a fiú csapat a 7., míg egyéniben Pavuk Tíra a 10. helyet  szerezte meg a nagy sikerrel zárult Iskolai Mezei Futó Világbajnokságon, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) szombaton rendezett a Margit-szigeti Nagyréten. A sporteseményen 24 ország több mint 400 középiskolás versenyzője 5 futamban mérte össze tudását a füves pályán. Az iskolai világbajnokság újdonsága volt, hogy hazánkban indítottak először futamot a tanulásban akadályozott diákok számára is. A nemzetközi szövetség elnökét lenyűgözte a magyarok hozzáállása és szervező munkája - írja a szervezők közleménye.

 

Az ISF (Nemzetközi Iskolasport Szövetség) idei, budapesti versenyének futamait Miklósa Erika hobbifutó, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, valamint Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese indította el startpisztolyával. Az első két futamban az iskolák csapatai küzdöttek meg, ahol a fiúknál a törökök, a lányoknál az ausztrálok győztek, ráadásul atlétáik az egyéni és csapat aranyérmet is begyűjtötték. A magyarok közül a lányoknál a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium a 13., a fiúknál a budapesti Szent István Gimnázium tanulói a 18. helyen végeztek.

 

Az iskolai csapatok után került sor a nemzeti válogatottak versenyére, ahol mind a lányoknál, mind a fiúknál a marokkóiak bizonyultak a leggyorsabbaknak. A magyarok közül a lányok szerepeltek jobban, ők hatodikak, a fiúk pedig hetedikek lettek. Az egyéni versenyben Pavuk Tíra tizedekként végzett.

 Az összesített éremtáblázaton három arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel az ausztrál fiatalok lettek az elsők.

 

Laurent Petrynka, az ISF elnöke elismerően szólt a magyar szervezésről és a verseny szellemiségének megőrzéséről. „Két dolgot szeretnék kiemelni az eseményről. Az első a csapat szakértelme. Igazán lenyűgöző az, ahogyan a Magyar Diáksport Szövetség megszervezte a gyerekek és a kísérők itt tartózkodását, melyben tudtommal nagy segítséget jelentett a főváros támogatása is. Az elszállásolás, a transzport, a különböző nemzetek programokba történő bevonása mind professzionálisan zajlott. A másik pozitívum számomra a rendezvény szellemisége. Mert az ISF nem csupán a versenyt, de az oktatás és a sport támogatását is kiemelten fontosnak tartja, ami az eseményeken nagyon szépen megvalósult.”

 

A rangos nemzetközi sporteseményt Gajdos Tamás műsorvezető és korábbi atléta magyarul és angolul is kommentálta, amit a távol lévők élő közvetítésben az ISF youtube csatornáján követhettek. A rendezvény lebonyolítását 150 önkéntes fiatal segítette.

„Szerencsére nem volt fennakadás a versenyen, minden a legnagyobb rendben zajlott. Úgy látom, hogy mindenki mosolyog, és nagyon jól érzik magukat a versenyzők, a nemzetközi szövetség képviselői pedig többször gratuláltak nekünk, mert ilyen színvonalú eseményt még nem láttak az iskolai világbajnokságok életében” – árulta el Balogh Gábor, az MDSZ elnöke. „Nagyon sok dicséretet kaptunk, de azért azt valljuk be, hogy Magyarország mindig is jó házigazda volt a nemzetközi eseményeken, ezért mi is próbáltunk megfelelni az eddigi tapasztalatoknak. A célunk ugyanis az, hogy egyrészt élményt adjunk a gyerekeknek, másrészt a 2024-es budapesti olimpiai pályázat támogatása, amelyhez akár elő- és kísérőversenyek szervezésével is segítséget tudunk nyújtani” – tette hozzá.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.