A trefortos diákok harmada nem akarja iskolájukban látni Ádert

A köztársasági elnök holnap tart rendhagyó órát a gimiben, ahol már korábban felszólaltak a lex CEU ellen.

  • Eduline

Mint mi is megírtuk, Áder János köztársasági elnök kedden rendhagyó órát tartana az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában.

Korábban a gimiben már közzétettek egy, a lex CEU-t elítélő nyilatkozatot, így eleve érdekesnek ígérkezett a látogatás. Azonban még nagyobb feszültség kísérheti azt, legalábbis a 24.hu szerint, amely arról ír, már több mint 170 trefortos diák írt alá egy elég kemény hangú közleményt.

A diákok fölöttébb kemény hangú szövegében ugyanis az áll, hogy Áder – azzal, hogy aláírta a “lex CEU-t” – olyan álláspontot képviselt, amely “ellentétben áll az iskolánk értékeivel, érdekeivel.”

A diákság körülbelül harmada írta alá a dokumentumot, ám úgy tűnik, nem sikerült elérniük a köztársasági elnök látogatásának lemondását.

Frissítés: a cikk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy hétfőn tart órát a gimnáziumban a köztársasági elnök.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.