Tanzániáról és a fagyról egyszerre beszélni már önmagában furcsa, de olykor megéri elhagyni a megszokott gondolkodást, ha új ismeretekre vágyunk.
Az idei télen nagyszerű lehetőség kínálkozott arra természetismeret vagy fizika órán, hogy a kinti mínusz 20 fokban forró vizet fagyasszatok meg, ahogy a levegőbe fröcskölitek. Bár azt várnánk, hogy a gőzölgésen túl folyékony halmazállapotban ére el a földet, mégis fagyott darabkák potyogtak a hóra.
A jelenséget már az ókorból ismerik, de magyarázatot és leírást sem adtak rá, egészen 1963-ig, mikor dr. Denis G. Osborne tanzánia egyik iskolájába ment el előadást tartani. Az órán ült Erasto Batholomeo Mpemba is, aki megkérdezte, hogy miért fagy meg gyorsabban a forró víz, mint a hagyományos csapvíz, ugyanis ő ezt tapasztalta háztartástanon, mikor fagylaltot készítettek.
Mpembát látványosan kiröhögték társai, azonban Osborne-ban megragadt a kérdés, ezért maga is tett egy próbát az egyetemen, hogy mi történhet. A forró víz valóban hamarabb megfagyott. A mai napig nem ismertek a pontos okai, de adott körülmények között
Az esetből tanulmány született, a jelenséget pedig a kiröhögött diák iránti tiszteletből Mpemba-paradoxonként írták le.
Ezért sem baj, ha elsőre hülyeségnek tűnő kérdést tesztek fel órán.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
