A tanzániai diák, akiről egy fagyos fizikai jelenségét nevezték el
Tanzániáról és a fagyról egyszerre beszélni már önmagában furcsa, de olykor megéri elhagyni a megszokott gondolkodást, ha új ismeretekre vágyunk.
Az idei télen nagyszerű lehetőség kínálkozott arra természetismeret vagy fizika órán, hogy a kinti mínusz 20 fokban forró vizet fagyasszatok meg, ahogy a levegőbe fröcskölitek. Bár azt várnánk, hogy a gőzölgésen túl folyékony halmazállapotban ére el a földet, mégis fagyott darabkák potyogtak a hóra.
A jelenséget már az ókorból ismerik, de magyarázatot és leírást sem adtak rá, egészen 1963-ig, mikor dr. Denis G. Osborne tanzánia egyik iskolájába ment el előadást tartani. Az órán ült Erasto Batholomeo Mpemba is, aki megkérdezte, hogy miért fagy meg gyorsabban a forró víz, mint a hagyományos csapvíz, ugyanis ő ezt tapasztalta háztartástanon, mikor fagylaltot készítettek.
Mpembát látványosan kiröhögték társai, azonban Osborne-ban megragadt a kérdés, ezért maga is tett egy próbát az egyetemen, hogy mi történhet. A forró víz valóban hamarabb megfagyott. A mai napig nem ismertek a pontos okai, de adott körülmények között
Az esetből tanulmány született, a jelenséget pedig a kiröhögött diák iránti tiszteletből Mpemba-paradoxonként írták le.
Ezért sem baj, ha elsőre hülyeségnek tűnő kérdést tesztek fel órán.
