Az Országgyűlés múlt heti döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami intézményben oktató pedagógus a Nemzeti...
Az Országgyűlés múlt heti döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami intézményben oktató pedagógus a Nemzeti Pedagógus Kar tagja lesz. A szigorú etikai szabályokat előíró szervezet tervét nagyjából három éve, az iskolák államosítási tervével egy időben vetette fel Orbán Viktor miniszterelnök a központosítás szándékával - írja az Origo fideszes és kormányzati forrásokra hivatkozva. A testület 2014-ben alakul meg: a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat itt olvashatjátok.
A javaslat előkészítését ismerő egyik politikus szerint Orbán tavaly egy olyan, a „ 30-as éveket idéző” szervezet létrehozására adott megrendelést az oktatási államtitkárságnak, amelyben „az állami pedagógus vezényelhető, kézben tartható, a szakszervezeti jogai kézben tarthatók, nem szerveződik, nem szövegel, nem nyilatkozik”.
A tanárok átvezényelhetőségét egyelőre nem biztosítja a törvénymódosítás, az iskolák januári államosításával ez egyelőre csak a tankerületen belül lehetséges. A testület által megalkotott etikai kódex alapján azonban etikai eljárást indíthatnak majd a tagok ellen, sőt akár ki is zárhatják őket.
Bár az államtitkárság többször hangsúlyozta, hogy a kizárásnak nem lesz munkajogi következménye, vagyis a kódexet megszegő pedagógusok nem veszítik el az állásukat (az eredeti, miniszterelnöki elképzelés még ezt javasolta) a pedagógus szakszervezetek írásos garancia híján nem olyan biztosak ebben. Egy állás- vagy egy ösztöndíjpályázaton azonban mindenesetre esélytelen lehet az, aki nem tagja a karnak.
A szakszervezetek szerint a pedagóguskar létrehozásával az állam maga teremti meg a szakmai egyeztetésekhez az engedelmes tárgyalópartnereket. A javaslatot ismerő politikusok szerint a kar 16 szakmai tagozata valóban minden szakmai kérdést le fog fedni, így a minisztériumnak bőven elég, ha megkérdezi az engedelmességre kényszerített, emiatt kevéssé kritikus szervezetet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az ombudsmanhoz fordult: erről itt olvashattok.
A kar megalakulásától az Origo tapasztalatai szerint tartananak egyébként az iskolák is, a törvény szerint ugyanis nekik kell majd helyet és infrastruktúrát biztosítaniuk a testület helyi – iskolai, tankerületi – szervezeteinek. Ugyanez volt a helyzet idén év elején a Klik-ek tankerületi egységeik elhelyezésekor is, amelyek ugyancsak az iskoláktól kapták a bútorokat, számítógépeket.
A tanároknak hivatalosan még senki nem jelentette be, hogy ha akarják, ha nem, szeptembertől automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek. Szerintük a kar létrehozása teljesen felesleges, és azokat az időket idézi, amikor az űttörők közé vagy a szakszervezetbe volt kötelező belépni.
Egy budapesti középiskola igazgatója szerint a legtöbb iskolában van etikai szabályozás, az etikai kódex leginkább arra lehet jó, hogy a tanárok iskolán kívüli megnyilvánulásait is felügyelni tudja. Egy ceglédi tanár szerint az egyenlőtlen órabeosztás miatt eleve nagyon puskaporos lesz a hangulat szeptembertől a tanáriban, amit csak tetéz majd a „besúgós hangulat”. Hogyan fog emelkedni a tanárok bére és terhelése szeptembertől? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
