"Nem szervezkedik, nem szövegel" - mi a célja a pedagóguskar létrehozásának?

Az Országgyűlés múlt heti döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami intézményben oktató pedagógus a Nemzeti...

  • Eduline
Stiller Ákos

Az Országgyűlés múlt heti döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami intézményben oktató pedagógus a Nemzeti Pedagógus Kar tagja lesz. A szigorú etikai szabályokat előíró szervezet tervét nagyjából három éve, az iskolák államosítási tervével egy időben vetette fel Orbán Viktor miniszterelnök a központosítás szándékával - írja az Origo fideszes és kormányzati forrásokra hivatkozva. A testület 2014-ben alakul meg: a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat itt olvashatjátok.

A javaslat előkészítését ismerő egyik politikus szerint Orbán tavaly egy olyan, a „ 30-as éveket idéző” szervezet létrehozására adott megrendelést az oktatási államtitkárságnak, amelyben „az állami pedagógus vezényelhető, kézben tartható, a szakszervezeti jogai kézben tarthatók, nem szerveződik, nem szövegel, nem nyilatkozik”.

A tanárok átvezényelhetőségét egyelőre nem biztosítja a törvénymódosítás, az iskolák januári államosításával ez egyelőre csak a tankerületen belül lehetséges. A testület által megalkotott etikai kódex alapján azonban etikai eljárást indíthatnak majd a tagok ellen, sőt akár ki is zárhatják őket.

Bár az államtitkárság többször hangsúlyozta, hogy a kizárásnak nem lesz munkajogi következménye, vagyis a kódexet megszegő pedagógusok nem veszítik el az állásukat (az eredeti, miniszterelnöki elképzelés még ezt javasolta) a pedagógus szakszervezetek írásos garancia híján nem olyan biztosak ebben. Egy állás- vagy egy ösztöndíjpályázaton azonban mindenesetre esélytelen lehet az, aki nem tagja a karnak.

A szakszervezetek szerint a pedagóguskar létrehozásával az állam maga teremti meg a szakmai egyeztetésekhez az engedelmes tárgyalópartnereket. A javaslatot ismerő politikusok szerint a kar 16 szakmai tagozata valóban minden szakmai kérdést le fog fedni, így a minisztériumnak bőven elég, ha megkérdezi az engedelmességre kényszerített, emiatt kevéssé kritikus szervezetet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az ombudsmanhoz fordult: erről itt olvashattok.

A kar megalakulásától az Origo tapasztalatai szerint tartananak egyébként az iskolák is, a törvény szerint ugyanis nekik kell majd helyet és infrastruktúrát biztosítaniuk a testület helyi – iskolai, tankerületi – szervezeteinek. Ugyanez volt a helyzet idén év elején a Klik-ek tankerületi egységeik elhelyezésekor is, amelyek ugyancsak az iskoláktól kapták a bútorokat, számítógépeket.

A tanároknak hivatalosan még senki nem jelentette be, hogy ha akarják, ha nem, szeptembertől automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek. Szerintük a kar létrehozása teljesen felesleges, és azokat az időket idézi, amikor az űttörők közé vagy a szakszervezetbe volt kötelező belépni.

Egy budapesti középiskola igazgatója szerint a legtöbb iskolában van etikai szabályozás, az etikai kódex leginkább arra lehet jó, hogy a tanárok iskolán kívüli megnyilvánulásait is felügyelni tudja. Egy ceglédi tanár szerint az egyenlőtlen órabeosztás miatt eleve nagyon puskaporos lesz a hangulat szeptembertől a tanáriban, amit csak tetéz majd a „besúgós hangulat”. Hogyan fog emelkedni a tanárok bére és terhelése szeptembertől? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.