"Nem szervezkedik, nem szövegel" - mi a célja a pedagóguskar létrehozásának?

Az Országgyűlés múlt heti döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami intézményben oktató pedagógus a Nemzeti...

  • Eduline
Stiller Ákos

Az Országgyűlés múlt heti döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami intézményben oktató pedagógus a Nemzeti Pedagógus Kar tagja lesz. A szigorú etikai szabályokat előíró szervezet tervét nagyjából három éve, az iskolák államosítási tervével egy időben vetette fel Orbán Viktor miniszterelnök a központosítás szándékával - írja az Origo fideszes és kormányzati forrásokra hivatkozva. A testület 2014-ben alakul meg: a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat itt olvashatjátok.

A javaslat előkészítését ismerő egyik politikus szerint Orbán tavaly egy olyan, a „ 30-as éveket idéző” szervezet létrehozására adott megrendelést az oktatási államtitkárságnak, amelyben „az állami pedagógus vezényelhető, kézben tartható, a szakszervezeti jogai kézben tarthatók, nem szerveződik, nem szövegel, nem nyilatkozik”.

A tanárok átvezényelhetőségét egyelőre nem biztosítja a törvénymódosítás, az iskolák januári államosításával ez egyelőre csak a tankerületen belül lehetséges. A testület által megalkotott etikai kódex alapján azonban etikai eljárást indíthatnak majd a tagok ellen, sőt akár ki is zárhatják őket.

Bár az államtitkárság többször hangsúlyozta, hogy a kizárásnak nem lesz munkajogi következménye, vagyis a kódexet megszegő pedagógusok nem veszítik el az állásukat (az eredeti, miniszterelnöki elképzelés még ezt javasolta) a pedagógus szakszervezetek írásos garancia híján nem olyan biztosak ebben. Egy állás- vagy egy ösztöndíjpályázaton azonban mindenesetre esélytelen lehet az, aki nem tagja a karnak.

A szakszervezetek szerint a pedagóguskar létrehozásával az állam maga teremti meg a szakmai egyeztetésekhez az engedelmes tárgyalópartnereket. A javaslatot ismerő politikusok szerint a kar 16 szakmai tagozata valóban minden szakmai kérdést le fog fedni, így a minisztériumnak bőven elég, ha megkérdezi az engedelmességre kényszerített, emiatt kevéssé kritikus szervezetet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az ombudsmanhoz fordult: erről itt olvashattok.

A kar megalakulásától az Origo tapasztalatai szerint tartananak egyébként az iskolák is, a törvény szerint ugyanis nekik kell majd helyet és infrastruktúrát biztosítaniuk a testület helyi – iskolai, tankerületi – szervezeteinek. Ugyanez volt a helyzet idén év elején a Klik-ek tankerületi egységeik elhelyezésekor is, amelyek ugyancsak az iskoláktól kapták a bútorokat, számítógépeket.

A tanároknak hivatalosan még senki nem jelentette be, hogy ha akarják, ha nem, szeptembertől automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek. Szerintük a kar létrehozása teljesen felesleges, és azokat az időket idézi, amikor az űttörők közé vagy a szakszervezetbe volt kötelező belépni.

Egy budapesti középiskola igazgatója szerint a legtöbb iskolában van etikai szabályozás, az etikai kódex leginkább arra lehet jó, hogy a tanárok iskolán kívüli megnyilvánulásait is felügyelni tudja. Egy ceglédi tanár szerint az egyenlőtlen órabeosztás miatt eleve nagyon puskaporos lesz a hangulat szeptembertől a tanáriban, amit csak tetéz majd a „besúgós hangulat”. Hogyan fog emelkedni a tanárok bére és terhelése szeptembertől? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.