Az Országgyűlés múlt heti döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami intézményben oktató pedagógus a Nemzeti...
Az Országgyűlés múlt heti döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami intézményben oktató pedagógus a Nemzeti Pedagógus Kar tagja lesz. A szigorú etikai szabályokat előíró szervezet tervét nagyjából három éve, az iskolák államosítási tervével egy időben vetette fel Orbán Viktor miniszterelnök a központosítás szándékával - írja az Origo fideszes és kormányzati forrásokra hivatkozva. A testület 2014-ben alakul meg: a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat itt olvashatjátok.
A javaslat előkészítését ismerő egyik politikus szerint Orbán tavaly egy olyan, a „ 30-as éveket idéző” szervezet létrehozására adott megrendelést az oktatási államtitkárságnak, amelyben „az állami pedagógus vezényelhető, kézben tartható, a szakszervezeti jogai kézben tarthatók, nem szerveződik, nem szövegel, nem nyilatkozik”.
A tanárok átvezényelhetőségét egyelőre nem biztosítja a törvénymódosítás, az iskolák januári államosításával ez egyelőre csak a tankerületen belül lehetséges. A testület által megalkotott etikai kódex alapján azonban etikai eljárást indíthatnak majd a tagok ellen, sőt akár ki is zárhatják őket.
Bár az államtitkárság többször hangsúlyozta, hogy a kizárásnak nem lesz munkajogi következménye, vagyis a kódexet megszegő pedagógusok nem veszítik el az állásukat (az eredeti, miniszterelnöki elképzelés még ezt javasolta) a pedagógus szakszervezetek írásos garancia híján nem olyan biztosak ebben. Egy állás- vagy egy ösztöndíjpályázaton azonban mindenesetre esélytelen lehet az, aki nem tagja a karnak.
A szakszervezetek szerint a pedagóguskar létrehozásával az állam maga teremti meg a szakmai egyeztetésekhez az engedelmes tárgyalópartnereket. A javaslatot ismerő politikusok szerint a kar 16 szakmai tagozata valóban minden szakmai kérdést le fog fedni, így a minisztériumnak bőven elég, ha megkérdezi az engedelmességre kényszerített, emiatt kevéssé kritikus szervezetet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az ombudsmanhoz fordult: erről itt olvashattok.
A kar megalakulásától az Origo tapasztalatai szerint tartananak egyébként az iskolák is, a törvény szerint ugyanis nekik kell majd helyet és infrastruktúrát biztosítaniuk a testület helyi – iskolai, tankerületi – szervezeteinek. Ugyanez volt a helyzet idén év elején a Klik-ek tankerületi egységeik elhelyezésekor is, amelyek ugyancsak az iskoláktól kapták a bútorokat, számítógépeket.
A tanároknak hivatalosan még senki nem jelentette be, hogy ha akarják, ha nem, szeptembertől automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek. Szerintük a kar létrehozása teljesen felesleges, és azokat az időket idézi, amikor az űttörők közé vagy a szakszervezetbe volt kötelező belépni.
Egy budapesti középiskola igazgatója szerint a legtöbb iskolában van etikai szabályozás, az etikai kódex leginkább arra lehet jó, hogy a tanárok iskolán kívüli megnyilvánulásait is felügyelni tudja. Egy ceglédi tanár szerint az egyenlőtlen órabeosztás miatt eleve nagyon puskaporos lesz a hangulat szeptembertől a tanáriban, amit csak tetéz majd a „besúgós hangulat”. Hogyan fog emelkedni a tanárok bére és terhelése szeptembertől? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
