"Nem szervezkedik, nem szövegel" - mi a célja a pedagóguskar létrehozásának?

Az Országgyűlés múlt heti döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami intézményben oktató pedagógus a Nemzeti...

  • Eduline
Stiller Ákos

Az Országgyűlés múlt heti döntése alapján szeptember 1-jétől minden, állami intézményben oktató pedagógus a Nemzeti Pedagógus Kar tagja lesz. A szigorú etikai szabályokat előíró szervezet tervét nagyjából három éve, az iskolák államosítási tervével egy időben vetette fel Orbán Viktor miniszterelnök a központosítás szándékával - írja az Origo fideszes és kormányzati forrásokra hivatkozva. A testület 2014-ben alakul meg: a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat itt olvashatjátok.

A javaslat előkészítését ismerő egyik politikus szerint Orbán tavaly egy olyan, a „ 30-as éveket idéző” szervezet létrehozására adott megrendelést az oktatási államtitkárságnak, amelyben „az állami pedagógus vezényelhető, kézben tartható, a szakszervezeti jogai kézben tarthatók, nem szerveződik, nem szövegel, nem nyilatkozik”.

A tanárok átvezényelhetőségét egyelőre nem biztosítja a törvénymódosítás, az iskolák januári államosításával ez egyelőre csak a tankerületen belül lehetséges. A testület által megalkotott etikai kódex alapján azonban etikai eljárást indíthatnak majd a tagok ellen, sőt akár ki is zárhatják őket.

Bár az államtitkárság többször hangsúlyozta, hogy a kizárásnak nem lesz munkajogi következménye, vagyis a kódexet megszegő pedagógusok nem veszítik el az állásukat (az eredeti, miniszterelnöki elképzelés még ezt javasolta) a pedagógus szakszervezetek írásos garancia híján nem olyan biztosak ebben. Egy állás- vagy egy ösztöndíjpályázaton azonban mindenesetre esélytelen lehet az, aki nem tagja a karnak.

A szakszervezetek szerint a pedagóguskar létrehozásával az állam maga teremti meg a szakmai egyeztetésekhez az engedelmes tárgyalópartnereket. A javaslatot ismerő politikusok szerint a kar 16 szakmai tagozata valóban minden szakmai kérdést le fog fedni, így a minisztériumnak bőven elég, ha megkérdezi az engedelmességre kényszerített, emiatt kevéssé kritikus szervezetet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az ombudsmanhoz fordult: erről itt olvashattok.

A kar megalakulásától az Origo tapasztalatai szerint tartananak egyébként az iskolák is, a törvény szerint ugyanis nekik kell majd helyet és infrastruktúrát biztosítaniuk a testület helyi – iskolai, tankerületi – szervezeteinek. Ugyanez volt a helyzet idén év elején a Klik-ek tankerületi egységeik elhelyezésekor is, amelyek ugyancsak az iskoláktól kapták a bútorokat, számítógépeket.

A tanároknak hivatalosan még senki nem jelentette be, hogy ha akarják, ha nem, szeptembertől automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek. Szerintük a kar létrehozása teljesen felesleges, és azokat az időket idézi, amikor az űttörők közé vagy a szakszervezetbe volt kötelező belépni.

Egy budapesti középiskola igazgatója szerint a legtöbb iskolában van etikai szabályozás, az etikai kódex leginkább arra lehet jó, hogy a tanárok iskolán kívüli megnyilvánulásait is felügyelni tudja. Egy ceglédi tanár szerint az egyenlőtlen órabeosztás miatt eleve nagyon puskaporos lesz a hangulat szeptembertől a tanáriban, amit csak tetéz majd a „besúgós hangulat”. Hogyan fog emelkedni a tanárok bére és terhelése szeptembertől? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.