Szeptembertől már reformmenzán ehetnek a diákok. Az ételek között van jó és szinte ehetetlen is, a legnagyobb gond pedig talán a tanári hozzáállás, akik nem nagyon igyekeznek példát mutatni.
Szeptemberben – sokadik nekifutásra – elkezdődött a menzareform, így már egészségesebb, elvileg táplálóbb ételek kerülnek a diákok elé. A program egyelőre nem túl népszerű, a rendelet azt is szabályozza, mennyi sóval, miből és milyen tápértékű ételeknek kellene elkészülni. A diákoknak azonban nem ízlik az így főzött étel.
A hvg.hu munkatársai ezért elmentek, hogy leteszteljék a menzát, valóban ad-e fanyalgásra okot. Ahogy írták, „a pénteki zöldborsóleves, serpenyős burgonya, baromfivirsli, csemegeuborka ebédmenüből például a békebeli műanyagkancsóból kitöltött pohár víznek volt a legtöbb íze”. A tanárokat szemlátomást nem nagyon érdekli a reform étkezés, mert vagy van náluk só, vagy kikövetelik a konyháról. Pedig a szakemberek azt mondták, a tanároknak nagy szerepük lesz a menzareform sikerességében, hiszen a diákok nézik, a tanáruk megeszi-e az új ételt.
A szakértők a bölcsődei, óvodai és iskolai étkeztetésben bekövetkező új időszámítással kapcsolatban azt is többször elmondták, hogy mindenképpen képezni kell majd a pedagógusokat, mert az ő feladatuk lesz elmagyarázni a szülőknek és a gyerekeknek, hogy miért jó nekik, ha a reformmenüt esznek. „Az általunk tesztelt iskola tanárai az új étrend bevezetését sokkal egyszerűbben, a jól bevált klasszikus, poroszos módszerek alkalmazásával megoldották. Például: gyerek fejének leüvöltése, amiért nem ette meg az ebédet; gyerek fejének leüvöltése, amiért nem csendben ette meg az ebédet; gyerek különültetése, amiért nem ette meg az ebédet; gyerek kiküldése az ebédlőből, amiért nem ette meg az ebédet, stb.” - írta a hvg.hu.
Összességében elmondható azonban, hogy az új irányvonalas menzakaja messze nem olyan ehetetlen, ahogy azt sokan állítják. Azonban a legnagyobb gond még mindig az, hogy az erőltetett reformok sok esetben egyáltalán nincsenek összhangban az otthoni étkezési szokásokkal, így a gyereknek semmiféle motivációja nincs, hogy a hazaihoz képest íztelenebb kaját legyűrje – az egészségre törekvő rendelet így pont ellenkező hatást ér el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
