A tanárok kiabálással próbálják megszerettetni a reformmenzát

Szeptembertől már reformmenzán ehetnek a diákok. Az ételek között van jó és szinte ehetetlen is, a legnagyobb gond pedig talán a tanári hozzáállás, akik nem nagyon igyekeznek példát mutatni.

  • Eduline
Fazekas István

Szeptemberben – sokadik nekifutásra – elkezdődött a menzareform, így már egészségesebb, elvileg táplálóbb ételek kerülnek a diákok elé. A program egyelőre nem túl népszerű, a rendelet azt is szabályozza, mennyi sóval, miből és milyen tápértékű ételeknek kellene elkészülni. A diákoknak azonban nem ízlik az így főzött étel.

A hvg.hu munkatársai ezért elmentek, hogy leteszteljék a menzát, valóban ad-e fanyalgásra okot. Ahogy írták, „a pénteki zöldborsóleves, serpenyős burgonya, baromfivirsli, csemegeuborka ebédmenüből például a békebeli műanyagkancsóból kitöltött pohár víznek volt a legtöbb íze”. A tanárokat szemlátomást nem nagyon érdekli a reform étkezés, mert vagy van náluk só, vagy kikövetelik a konyháról. Pedig a szakemberek azt mondták, a tanároknak nagy szerepük lesz a menzareform sikerességében, hiszen a diákok nézik, a tanáruk megeszi-e az új ételt.

A szakértők a bölcsődei, óvodai és iskolai étkeztetésben bekövetkező új időszámítással kapcsolatban azt is többször elmondták, hogy mindenképpen képezni kell majd a pedagógusokat, mert az ő feladatuk lesz elmagyarázni a szülőknek és a gyerekeknek, hogy miért jó nekik, ha a reformmenüt esznek. „Az általunk tesztelt iskola tanárai az új étrend bevezetését sokkal egyszerűbben, a jól bevált klasszikus, poroszos módszerek alkalmazásával megoldották. Például: gyerek fejének leüvöltése, amiért nem ette meg az ebédet; gyerek fejének leüvöltése, amiért nem csendben ette meg az ebédet; gyerek különültetése, amiért nem ette meg az ebédet; gyerek kiküldése az ebédlőből, amiért nem ette meg az ebédet, stb.” - írta a hvg.hu.

Összességében elmondható azonban, hogy az új irányvonalas menzakaja messze nem olyan ehetetlen, ahogy azt sokan állítják. Azonban a legnagyobb gond még mindig az, hogy az erőltetett reformok sok esetben egyáltalán nincsenek összhangban az otthoni étkezési szokásokkal, így a gyereknek semmiféle motivációja nincs, hogy a hazaihoz képest íztelenebb kaját legyűrje – az egészségre törekvő rendelet így pont ellenkező hatást ér el.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

„Rossz idő esetén a tanteremben, összetolt padok tetején” – így oldják meg az iskolák a mindennapos testnevelést

Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

Azt hitték, csak viccelnek, de büntetésből Franciaországban hagytak nyolc diákot egy iskolai kiránduláson, a szülők feljelentést tettek

A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu