A gyűlöletre és a halálra készítik fel a diákjaikat a kelet-ukrajnai harcokban ragadt iskolák. Ez persze így kissé túlzó, ám egy riport kitűnően megmutatja, hogyan csinál a háborúskodás zombikat az emberekből, és hogyan mondanak le tanárok arról, hogy az életre készítsék fel a diákokat. Egy iskola, ahol a kicsik ideológiát tanulnak, a nagyok pedig ölni. De mi lesz velük, ha véget ér a háború?
Kitűnő riportot közölt az al-Dzsazíra a donyecki 58-as számú iskola életéről. A kelet-ukrajnai lázadók kezén lévő városban található intézmény mindennapjait két újságíró figyelte egy éven át, 2015 májusától kezdődően, amikor az oroszbarát szeparatisták és a Kijev által kivezényelt csapatok már egy éve harcoltak. A terület ekkor már a függetlenedni vágyók kezén volt.
Hiába volt ekkor már érvényben a Minszkben megkötött fegyverszünet, többször is evakuálni kellett az iskolát a közeli gránátbecsapódások miatt, míg a riporterek ott tartózkodtak.
A háborúban katonák és civilek is sokan odavesznek, de az életben maradottakra is szörnyű hatása van a harcnak. Bemutatják például, milyen gyűlöletet képes szülni az emberekben egy ilyen helyzet. Az iskola igazgatója például kijelenti, hogy az ukrán oldalon harcolók nem is emberek.
A riport bemutat egy kislányt, aki a tavalyi nyarat jobb híján egy katonai táborban töltötte, azóta pedig harcolni szeretne. Az újságírók az anyjával is beszélnek, és bár ő nem mondja ki, de nem valószínű, hogy azt szeretné, hogy a lánya részt vegyen a harcokban.
Miközben a legtöbben elmenekültek a háború elől, a megmaradt diákok megkapják a jó öreg ideológiai nevelést: a kisebbeket agymosásnak vetik alá, az idősebb diákok fegyverhasználatot tanulnak. Úgy látszik, nem csak abból lesz katona, aki az akar lenni.
Egy 16 éves fiú a riportereknek arról beszél, inkább továbbtanulna, ha végez az iskolával. A tanárnője erre közbevág, hogy ha mégsem veszik fel egyetemre, fegyvert foghat, de a srác hajthatatlan, ő orvos szeretne lenni. Kicsit úgy érződik a tanár későbbi válaszából, hogy elvárás feléjük a diákok ideológiai nevelése, és hogy a hadsereg felé tolják őket. Ez így egy kissé olyan, mintha senki sem gondolna arra, mi lesz, ha kitör a béke. Vagy már nem számítanak rá.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
