A gyűlöletre és a halálra készítik fel a diákjaikat a kelet-ukrajnai harcokban ragadt iskolák. Ez persze így kissé túlzó, ám egy riport kitűnően megmutatja, hogyan csinál a háborúskodás zombikat az emberekből, és hogyan mondanak le tanárok arról, hogy az életre készítsék fel a diákokat. Egy iskola, ahol a kicsik ideológiát tanulnak, a nagyok pedig ölni. De mi lesz velük, ha véget ér a háború?
Kitűnő riportot közölt az al-Dzsazíra a donyecki 58-as számú iskola életéről. A kelet-ukrajnai lázadók kezén lévő városban található intézmény mindennapjait két újságíró figyelte egy éven át, 2015 májusától kezdődően, amikor az oroszbarát szeparatisták és a Kijev által kivezényelt csapatok már egy éve harcoltak. A terület ekkor már a függetlenedni vágyók kezén volt.
Hiába volt ekkor már érvényben a Minszkben megkötött fegyverszünet, többször is evakuálni kellett az iskolát a közeli gránátbecsapódások miatt, míg a riporterek ott tartózkodtak.
A háborúban katonák és civilek is sokan odavesznek, de az életben maradottakra is szörnyű hatása van a harcnak. Bemutatják például, milyen gyűlöletet képes szülni az emberekben egy ilyen helyzet. Az iskola igazgatója például kijelenti, hogy az ukrán oldalon harcolók nem is emberek.
A riport bemutat egy kislányt, aki a tavalyi nyarat jobb híján egy katonai táborban töltötte, azóta pedig harcolni szeretne. Az újságírók az anyjával is beszélnek, és bár ő nem mondja ki, de nem valószínű, hogy azt szeretné, hogy a lánya részt vegyen a harcokban.
Miközben a legtöbben elmenekültek a háború elől, a megmaradt diákok megkapják a jó öreg ideológiai nevelést: a kisebbeket agymosásnak vetik alá, az idősebb diákok fegyverhasználatot tanulnak. Úgy látszik, nem csak abból lesz katona, aki az akar lenni.
Egy 16 éves fiú a riportereknek arról beszél, inkább továbbtanulna, ha végez az iskolával. A tanárnője erre közbevág, hogy ha mégsem veszik fel egyetemre, fegyvert foghat, de a srác hajthatatlan, ő orvos szeretne lenni. Kicsit úgy érződik a tanár későbbi válaszából, hogy elvárás feléjük a diákok ideológiai nevelése, és hogy a hadsereg felé tolják őket. Ez így egy kissé olyan, mintha senki sem gondolna arra, mi lesz, ha kitör a béke. Vagy már nem számítanak rá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
