Szerbia felnőtt lakosságának a 14 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be – jelentette ki csütörtökön...
Szerbia felnőtt lakosságának a 14 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be – jelentette ki csütörtökön Belgrádban Tomislav Jovanovic oktatási miniszter.
A politikus elmondta, hogy a 15 évesnél idősebb korúak közül 850 ezer főnek nincs nyolcosztályos végzettsége sem. A 2011-es népszámlálási adatokra hivatkozva viszont kiemelte, hogy az utóbbi tíz évben 20 százalékkal javult a lakosság képzettségi szintje annak ellenére, hogy a gyerekek 24 százalékát továbbra sem íratják be általános iskolába, a fiatalok 24 százaléka a nyolcadik osztály elvégzése után nem tanul tovább, és a felnőttképzésre iratkozók 24 százaléka hagyja ott tanulmányait.
A tárcavezető elmondta, hogy a 25 és 60 év közötti lakosság mindössze három százaléka vesz részt a felnőttoktatásban, 2020-ig ezt az arányt hét százalékra szeretnék növelni.
A szerb kormány európai uniós segítséggel 2010-ben indította el Második esély elnevezésű felnőttképzési programját, amelynek első része két hét múlva zárul, és majd csak azt követően lehet összesítéseket készíteni a képzettségi helyzet változásairól.
A felnőttképzés területén tapasztalható változásokkal összefüggésben a belgrádi tömegtájékoztatásban kiemelték, hogy az oktatásfejlesztés az egyik fontos pontja Szerbia európai uniós integrációjának.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
