Szerbia felnőtt lakosságának a 14 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be – jelentette ki csütörtökön...
Szerbia felnőtt lakosságának a 14 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be – jelentette ki csütörtökön Belgrádban Tomislav Jovanovic oktatási miniszter.
A politikus elmondta, hogy a 15 évesnél idősebb korúak közül 850 ezer főnek nincs nyolcosztályos végzettsége sem. A 2011-es népszámlálási adatokra hivatkozva viszont kiemelte, hogy az utóbbi tíz évben 20 százalékkal javult a lakosság képzettségi szintje annak ellenére, hogy a gyerekek 24 százalékát továbbra sem íratják be általános iskolába, a fiatalok 24 százaléka a nyolcadik osztály elvégzése után nem tanul tovább, és a felnőttképzésre iratkozók 24 százaléka hagyja ott tanulmányait.
A tárcavezető elmondta, hogy a 25 és 60 év közötti lakosság mindössze három százaléka vesz részt a felnőttoktatásban, 2020-ig ezt az arányt hét százalékra szeretnék növelni.
A szerb kormány európai uniós segítséggel 2010-ben indította el Második esély elnevezésű felnőttképzési programját, amelynek első része két hét múlva zárul, és majd csak azt követően lehet összesítéseket készíteni a képzettségi helyzet változásairól.
A felnőttképzés területén tapasztalható változásokkal összefüggésben a belgrádi tömegtájékoztatásban kiemelték, hogy az oktatásfejlesztés az egyik fontos pontja Szerbia európai uniós integrációjának.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
