Szerbia felnőtt lakosságának a 14 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be – jelentette ki csütörtökön...
Szerbia felnőtt lakosságának a 14 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be – jelentette ki csütörtökön Belgrádban Tomislav Jovanovic oktatási miniszter.
A politikus elmondta, hogy a 15 évesnél idősebb korúak közül 850 ezer főnek nincs nyolcosztályos végzettsége sem. A 2011-es népszámlálási adatokra hivatkozva viszont kiemelte, hogy az utóbbi tíz évben 20 százalékkal javult a lakosság képzettségi szintje annak ellenére, hogy a gyerekek 24 százalékát továbbra sem íratják be általános iskolába, a fiatalok 24 százaléka a nyolcadik osztály elvégzése után nem tanul tovább, és a felnőttképzésre iratkozók 24 százaléka hagyja ott tanulmányait.
A tárcavezető elmondta, hogy a 25 és 60 év közötti lakosság mindössze három százaléka vesz részt a felnőttoktatásban, 2020-ig ezt az arányt hét százalékra szeretnék növelni.
A szerb kormány európai uniós segítséggel 2010-ben indította el Második esély elnevezésű felnőttképzési programját, amelynek első része két hét múlva zárul, és majd csak azt követően lehet összesítéseket készíteni a képzettségi helyzet változásairól.
A felnőttképzés területén tapasztalható változásokkal összefüggésben a belgrádi tömegtájékoztatásban kiemelték, hogy az oktatásfejlesztés az egyik fontos pontja Szerbia európai uniós integrációjának.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
