A szerbiai gyerekek negyedét be sem íratják az iskolába

Szerbia felnőtt lakosságának a 14 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be – jelentette ki csütörtökön...

  • MTI
Stiller Ákos

Szerbia felnőtt lakosságának a 14 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be – jelentette ki csütörtökön Belgrádban Tomislav Jovanovic oktatási miniszter.

A politikus elmondta, hogy a 15 évesnél idősebb korúak közül 850 ezer főnek nincs nyolcosztályos végzettsége sem. A 2011-es népszámlálási adatokra hivatkozva viszont kiemelte, hogy az utóbbi tíz évben 20 százalékkal javult a lakosság képzettségi szintje annak ellenére, hogy a gyerekek 24 százalékát továbbra sem íratják be általános iskolába, a fiatalok 24 százaléka a nyolcadik osztály elvégzése után nem tanul tovább, és a felnőttképzésre iratkozók 24 százaléka hagyja ott tanulmányait.

A tárcavezető elmondta, hogy a 25 és 60 év közötti lakosság mindössze három százaléka vesz részt a felnőttoktatásban, 2020-ig ezt az arányt hét százalékra szeretnék növelni.

A szerb kormány európai uniós segítséggel 2010-ben indította el Második esély elnevezésű felnőttképzési programját, amelynek első része két hét múlva zárul, és majd csak azt követően lehet összesítéseket készíteni a képzettségi helyzet változásairól. 

A felnőttképzés területén tapasztalható változásokkal összefüggésben a belgrádi tömegtájékoztatásban kiemelték, hogy az oktatásfejlesztés az egyik fontos pontja Szerbia európai uniós integrációjának.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.