A pedagóguskar elnöke szerint nem szűnnek meg gimik. Vagy mégis

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint gimnáziumok nem fognak megszűnni, de ahol szakképző intézmény és gimnázium együtt működik, profiltisztítás lesz.

  • MTI
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
MTI / Koszticsák Szilárd

Horváth Péter szombaton az MTI-nek azt mondta: a jövő évi költségvetésben az oktatásra fordítandó összeg és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ támogatása elegendő lesz a biztonságos működéshez, ami egy ilyen nagy rendszernél elvárható. Horváth Péter a számok alapján nem tart pedagóguselbocsátásoktól.

Kifejtette: ezt nem lehet kiolvasni a jövő évi büdzsé adataiból, és azt a tájékoztatást kapta az államtitkárságtól, hogy rendelkezésre állnak a mindenkit érintő életpályához szükséges források, valamint a januártól a Pedagógus II. fokozatba lépők keresetemeléséhez szükséges összegek. 

A tervezett átalakításokról azt mondta: előremutató, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál a helyi szintre kerülnek azok a feladatok és döntések, amelyek a mindennapi működéshez szükségesek. 

 Szavai szerint várható is volt, hogy a központot át kellett alakítani, hiszen óriási változások indultak el 2013 januárjában, és kiderült, hogy nem minden működik jól, javításokra van szükség. Ez az egyik javítás, ami érezhetően segíteni fog az intézmények helyzetén - tette hozzá. Hozzátette: megvárják, hogy ezáltal mennyivel javul a helyzet a fenntartásnál és működtetésnél, ezután fogalmaznak meg esetleg további javító javaslatokat.

A vegyes profilú intézmények átszervezéséről azt mondta: azt a választ kapta a tárcánál, hogy gimnáziumok nem fognak megszűnni. Azokon a helyeken, ahol a szakképzés és a gimnázium együtt működött, profiltisztítás lesz. A művészeti és egészségügyi iskolákról egyeztetések zajlanak - jelezte.

Probléma merülhet fel ugyanakkor a szakképző intézmények és a kollégiumaik szétválasztásakor, utóbbiak ugyanis a jelen tervek szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumánál maradnának - jegyezte meg Horváth Péter.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.