A pedagóguskar elnöke szerint nem szűnnek meg gimik. Vagy mégis

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint gimnáziumok nem fognak megszűnni, de ahol szakképző intézmény és gimnázium együtt működik, profiltisztítás lesz.

  • MTI
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
MTI / Koszticsák Szilárd

Horváth Péter szombaton az MTI-nek azt mondta: a jövő évi költségvetésben az oktatásra fordítandó összeg és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ támogatása elegendő lesz a biztonságos működéshez, ami egy ilyen nagy rendszernél elvárható. Horváth Péter a számok alapján nem tart pedagóguselbocsátásoktól.

Kifejtette: ezt nem lehet kiolvasni a jövő évi büdzsé adataiból, és azt a tájékoztatást kapta az államtitkárságtól, hogy rendelkezésre állnak a mindenkit érintő életpályához szükséges források, valamint a januártól a Pedagógus II. fokozatba lépők keresetemeléséhez szükséges összegek. 

A tervezett átalakításokról azt mondta: előremutató, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál a helyi szintre kerülnek azok a feladatok és döntések, amelyek a mindennapi működéshez szükségesek. 

 Szavai szerint várható is volt, hogy a központot át kellett alakítani, hiszen óriási változások indultak el 2013 januárjában, és kiderült, hogy nem minden működik jól, javításokra van szükség. Ez az egyik javítás, ami érezhetően segíteni fog az intézmények helyzetén - tette hozzá. Hozzátette: megvárják, hogy ezáltal mennyivel javul a helyzet a fenntartásnál és működtetésnél, ezután fogalmaznak meg esetleg további javító javaslatokat.

A vegyes profilú intézmények átszervezéséről azt mondta: azt a választ kapta a tárcánál, hogy gimnáziumok nem fognak megszűnni. Azokon a helyeken, ahol a szakképzés és a gimnázium együtt működött, profiltisztítás lesz. A művészeti és egészségügyi iskolákról egyeztetések zajlanak - jelezte.

Probléma merülhet fel ugyanakkor a szakképző intézmények és a kollégiumaik szétválasztásakor, utóbbiak ugyanis a jelen tervek szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumánál maradnának - jegyezte meg Horváth Péter.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.