A miniszter szerint van elég tanár az új tantárgy elindításához

Alsó tagozaton - ahogy minden tantárgyat - az erkölcstant is tanítók oktatják majd, felső tagozaton pedig a...

  • MTI
Túry Gergely

Alsó tagozaton - ahogy minden tantárgyat - az erkölcstant is tanítók oktatják majd, felső tagozaton pedig a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség lesz szükséges, mint minden tantárgy esetében - fejtette ki az emberi erőforrások minisztere egy írásbeli kérdésre adott válaszában. Az elegendő oktató biztosításához a továbbképzések megkezdődtek.

Vitányi Iván, Demokratikus Koalícióhoz tartozó független országgyűlési képviselő azt firtatta, hogy van-e elég alkalmas ember hit- és erkölcstan oktatásra. Balog Zoltán az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában kifejtette: alsó tagozaton mint minden tantárgyat - az erkölcstant is a tanítók tanítják majd. A miniszter szerint az ő munkájukban az erkölcsi, etikai témák megbeszélése, az ilyen élethelyzetek, problémák olvasmányokon, szituációs játékokon keresztül történő megoldása nem újdonság. Ennek ellenére - bár ez nem előírás - az ő számukra is indultak továbbképzések.

A főszabály szerint az erkölcstan oktatásához a felső tagozaton a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség szükséges, mint minden tantárgy esetében. A 60 órás továbbképzés lehetősége átmeneti szabály, amire addig lesz szükség, amíg nincs az országban elegendő, megfelelő szakképzettségű tanár. Ilyenről egyébként már jelenleg is lehet beszélni, hiszen léteznek például etika szakos tanárok.

Kitért arra is: pedagógus-továbbképzést bármely cég vagy intézmény indíthat, amely biztosítani tudja a továbbképzés tárgyi és személyi feltételeit, és az általa szervezett továbbképzés megfelel az akkreditáció szempontjainak. A miniszter tájékoztatása szerint a továbbképzések már elkezdődtek, az Oktatási Hivatal nyilvántartása alapján összesen 18 szervező indított országszerte az erkölcstan 5-8, évfolyamon való tanítására felkészítő továbbképzést.

A szervezők között tankönyvkiadók, pedagógiai intézetek, felsőoktatási intézmények és szolgáltató cégek egyaránt találhatók. A képzések listája megtekinthető az Oktatási Hivatal honlapján.

A kötelező erkölcstan- és hittanórákat az idén szeptembertől építik be az első és ötödik osztályosok órarendjébe, később felmenő rendszerben vezetik be a többi évfolyamon is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.