A legfejletlenebb országrészekben van a legtöbb iskolás gyermek

A kormány elmondása szerint a szegénység csökkentésén fáradozik, ám van is miért, ugyanis pont ott a legzsúfoltabbak a tantermek, ahol a legnagyobb a szegénység - hangzott el az Emmi Területi hátrányok leküzdése - eszközök és eredmények című konferenciasorozatának részeként kedden Budapesten.

  • eduline/mti
Fazekas István

Köpeczi-Bócz Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár a rendezvényen azt mondta, az általános iskolákban az egy főre jutó tanulói létszám a keleti régióban a legmagasabb, ott, ahol a egyébként a legnagyobb a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Ez demográfiai szempontból azt jelenti, hogy

"ott, ahol egyébként a legtöbb gyermek iskolába jár, akikből a társadalom (...) a jövő erőforrását meríti, ott található a legnagyobb hátrány"

- fogalmazott Köpeczi-Bócz.

Számok bizonyítják, hogy nagyon megéri jobb helyre költözni

Eddig átfogóan, számokkal igazolva nem bizonyították a társadalmi folyamatot.

Az államtitkár közölte, hogy a komplex területi különbség azt jelenti, hogy a területi egységek között eltérés lehet gazdasági teljesítményben, foglalkoztatásban, az oktatáshoz való hozzáférésben, az egészségi állapotban, valamint a kulturális szolgáltatások és a rendszeres testmozgás feltételeinek meglétében. Ha ezek közül csak az egyik elemet kezelik, akkor nem érhető el "átütő siker" - hangsúlyozta.

A kettészakadt ország

Az államtitkár rámutatott arra, hogy az egy főre jutó GDP jellemzően az ország nyugati, míg a munkanélküliségi ráta a keleti részén nagyobb. Példaként említette azt is, hogy a férfiak esetében a várható élettartam öt évvel alacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mint Budapesten.

Hozzá csatlakozott Turóczy László gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár: Kijelentette, hogy a 2004-es uniós csatlakozás óta nőttek az országon belüli területi különbségek.Van egy fejlett főváros, emellett néhány, az unió átlagát meg sem közelítő fejlettségű nyugati és közép-dunántúli megye, és számos olyan - elsősorban észak-magyarországi, kelet-magyarországi, dél-dunántúli - megye, amely az unió átlagos fejlettségének a felét sem éri el.

Ez az eredménye a tankötelezettségi korhatár leszállításának

Komolyan mértékben emelkedett a 18 év alatti közmunkások száma, pedig a kormány szerint nem is szabadna őket foglalkoztatni, csak "indokolt esetben".

Köpeczi-Bócz Tamás kiemelte, jellemzően olyan "beavatkozások" indultak el, illetve folytatódnak, amelyek elsősorban a gyermekeket sújtó nélkülözés, szegénység felszámolására koncentrálnak. A cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának 10 százalék alá csökkentése - közölte.

Utóbbi val hadilábon áll a kormány: bár részletezes elemzések még nem állnak rendelkezésre, de az már biztos, hogy a tankötelezettség 16 évre való csökkentése óta 187-szer több fiatalkorú dolgozik közmunkásként.

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói újra demonstrálnak, szerintük tovább romlott a helyzet, és egyre többen hagyják ott az egyetemet

Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés az általuk kifogásolt ügyekben, miközben a vizsgaközpont működésével, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák tovább súlyosbodtak. Úgy vélik, a jelenlegi működés miatt már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.