"Felszámolás szélén" a közoktatás - tüntetnek a tanárok

Tüntetést szervez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szombaton, a magyar közoktatás napján a fővárosban: a tanárok a jövő évi költségvetés javaslata ellen tiltkakoznak. A demonstrációhoz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is csatlakozott.

  • Eduline
Shutterstock

Galló István, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a költségvetés ilyen formában katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét, az óvodáktól az iskolákig, kollégiumokig és a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekig. A tüntetésen elsősorban a gyermekszegénységre és a gyermekek tanuláshoz való jogára kívánják felhívni a figyelmet.

A szegénységből kitörés egyetlen lehetősége a tanulás, de a gyerekek ehhez való joga súlyosan sérül például a gimnáziumi férőhelyek számának vagy a tankötelezettség életkori felső határának csökkentésével és a hároméves szakiskolák favorizálásával. A hiányzó források miatt pedig intézménybezárások, elbocsátások, megszorítás és a tanulmányi idők csökkentése várható - mondta a szakszervezeti vezető sajtótákoztatón szerdán.

A tüntetés 14 órakor kezdődik, a budapesti Széchenyi téren (a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Magyar Tudományos Akadémia előtt), a gyülekező után a tüntetők a Parlament előtt átvonulnak a Szalay utcába, az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahol 14:30-tól nagygyűlést tartanak. Az esemény Facebook-oldalán már több mint 3200-an jelezték részvételüket, és csatlakozott a megmozduláshoz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. Mégsem a minimálbérhez kötnék a tanárok illetményalapját: a PDSZ szerint akár sztrájkra is szükség lehet.

A tüntetésen felszólal Martin Romer, az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség (ETUCE) főtitkára, Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság (MSZT) főtitkára, valamint a szülők nevében Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének egyik vezetője is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.