A kötelező hittan ellen tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében feltüntetett...

  • MTI

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében feltüntetett tananyag mennyisége hatalmas, amely várhatóan maga után vonja a korszerű módszerek háttérbe szorulását, és ismét a lexikális tudás növelésére helyeződik a hangsúly. A tömörülés emellett tiltakozik bármiféle ideológia megjelenése ellen a közoktatás keretein belül.

Az érdekvédelmi szervezet honlapján pénteken közzétett összegzés szerint a fentiek miatt csökken a tanórai differenciálás gyakorlata, és megakad az iskolai, pedagógiai innováció.

Mint írták, fontosnak tartják, hogy – akárcsak a nemzeti köznevelési törvény esetében – fokozott hangsúllyal jelenik meg a nevelés prioritása, s ennek érdekében az előterjesztő széles kaput nyit az érzelmi ráhatás kiteljesedése előtt, ugyanakkor aggasztónak találják, hogy nem válik el világosan, sőt egyre inkább egybemosódik az állam és az egyház szerepe.

”Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy szekularizált államban órarendi keretben folyjék a hittan tanítása” – közölte a PDSZ, hozzátéve: a hittan tanításának eddig is helyet adott az iskola a tanítási időn kívüli keretben, semmi nem indokolja ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását. A szakszervezet nem kifogásolja – sőt kiemelten fontosnak tartja – a vallástörténet és az erkölcsi, etikai ismeretek közkinccsé tételét, de tiltakozik bármiféle ideológia megjelenése, tanítása és számonkérése ellen a közoktatás keretein belül.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy közel ezer hozzászólás, észrevétel érkezett az új Nemzeti alaptantervhez, amelynek véleményezési határideje ma jár le. A beérkezett szakmai véleményeket jövő hét elején elkezdik a szakmai bizottságok áttekinteni, és egy-másfél hét múlva már látni lehet azokat az irányokat, esetleges változtatásokat, amelyek átvezethetők lesznek – tette hozzá Kaposi József.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.