Kiterjesztenék a kisgyermekkori nevelést, hároméves kortól kötelezővé tennék az óvodát és megpróbálják csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányát – ilyen célokat fogalmazott meg Czunyiné Bertalan Judit. Azt is elmondta, az intézményrendszer átszervezése, a fenntartói struktúra átalakítása, a nemzeti alaptanterv átgondolása egyaránt a köznevelés tartalmi megerősítését célozta. Beszélt a kilenc évfolyamos iskola bevezetéséről is, szerinte ugyanis ezzel tudnák az oktatás tartalmát megerősíteni. Ennek társadalmi vitáját a szakmai egyeztetések után „nyitják meg”.
Átalakul az OH is
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke azt mondta, az átalakítások azért is fontosak, mert így megszüntethetik a párhuzamosságokat is. Ismertetése szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a pedagógiai szakmai szolgáltatások, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől a tantárgygondozói, nemzetiségi köznevelési feladatok, a közösségi szolgálatokat érintő területek kerülnek át. December 31-ével az Educatio kft. beolvad az Oktatási Hivatalba. A pedagógusok minősítési eljárása, a mérések szervezése a kormányhivataloktól szintén átkerül az OH-hoz - sorolta, és kitért arra is: 14 regionális pedagógiai oktatási központ kezdte meg munkáját önálló szervezeti egységként.
Kevesebb a diák, kevesebb a tanár
Hanesz József, a Klik elnöke közölte: fenntartásukban 2200 intézmény működik, a feladatellátási helyek száma 5147. Júliustól a szakképzés leválásával 300 intézmény került el a Kliktől. Az intézményi férőhelyek száma 1,3 millió, a beiratkozó elsősök száma 74 121, négyezerrel kevesebb, mint tavaly. Az intézményekben több mint 748 ezer diák tanul. A tanárok száma több mint 95 ezer, a szakképzéssel mintegy 25 ezren távoztak, a technikai dolgozók száma pedig mintegy 50 százalékkal csökkent. A kormánytisztviselők 368-cal lettek kevesebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
