A tudósoké lett a második legnépszerűbb "szakma" a japán kisiskolás, óvodás fiúk körében egy hétvégén közzétett felmérés szerint.
Hetedik egymást követő éve a focistáké a legvágyottabb állás, a tudósi pálya a 8. helyről rukkolt előre a másodikra egy év alatt, vélhetően a japán kutatóknak odaítélt Nobel-díjak hatására.
A harmadik legkívánatosabb szakma a rendőröké és a nyomozóké. Az úszóké a 18-ikról a 8. helyre ugrott előre, miután a japán úszók jól szerepeltek a riói olimpián, kilenc érmet szerezve.
A lányok álma ebben a korosztályban a 20. egymást követő évben az, hogy élelmiszert árusító boltban dolgozhassanak, ezt az óvónői és a tanítónői állás követi.
A felmérést 1100 kisiskolás, illetve óvodás körében végezték a Dai-ichi Life Insurance. Co. megbízásából. A 21. században a természettudományos kategóriákban japán tudósok kapták a legtöbb Nobel-díjat az amerikaiak után, orvosit például 2012 óta tavaly már harmadik alkalommal nyert el japán kutató. A tavalyi díjazott, Oszumi Josinori molekuláris sejtbiológus a 25. japán születésű Nobel-díjas volt. A fizikai kategóriában összesen 11, a kémiaiban hét, az orvosi-élettaniban négy, az irodalmiban két díjat kaptak japánok 1949 óta, a békedíjat pedig egy alkalommal ítélték oda japánnak.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
