A japán kislányok bolti eladók szeretnének lenni

A tudósoké lett a második legnépszerűbb "szakma" a japán kisiskolás, óvodás fiúk körében egy hétvégén közzétett felmérés szerint.

  • MTI
AP / Lee Jin-man

Hetedik egymást követő éve a focistáké a legvágyottabb állás, a tudósi pálya a 8. helyről rukkolt előre a másodikra egy év alatt, vélhetően a japán kutatóknak odaítélt Nobel-díjak hatására.

A harmadik legkívánatosabb szakma a rendőröké és a nyomozóké. Az úszóké a 18-ikról a 8. helyre ugrott előre, miután a japán úszók jól szerepeltek a riói olimpián, kilenc érmet szerezve.

A lányok álma ebben a korosztályban a 20. egymást követő évben az, hogy élelmiszert árusító boltban dolgozhassanak, ezt az óvónői és a tanítónői állás követi.

A felmérést 1100 kisiskolás, illetve óvodás körében végezték a Dai-ichi Life Insurance. Co. megbízásából. A 21. században a természettudományos kategóriákban japán tudósok kapták a legtöbb Nobel-díjat az amerikaiak után, orvosit például 2012 óta tavaly már harmadik alkalommal nyert el japán kutató. A tavalyi díjazott, Oszumi Josinori molekuláris sejtbiológus a 25. japán születésű Nobel-díjas volt. A fizikai kategóriában összesen 11, a kémiaiban hét, az orvosi-élettaniban négy, az irodalmiban két díjat kaptak japánok 1949 óta, a békedíjat pedig egy alkalommal ítélték oda japánnak.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.