A japán kislányok bolti eladók szeretnének lenni

A tudósoké lett a második legnépszerűbb "szakma" a japán kisiskolás, óvodás fiúk körében egy hétvégén közzétett felmérés szerint.

  • MTI
AP / Lee Jin-man

Hetedik egymást követő éve a focistáké a legvágyottabb állás, a tudósi pálya a 8. helyről rukkolt előre a másodikra egy év alatt, vélhetően a japán kutatóknak odaítélt Nobel-díjak hatására.

A harmadik legkívánatosabb szakma a rendőröké és a nyomozóké. Az úszóké a 18-ikról a 8. helyre ugrott előre, miután a japán úszók jól szerepeltek a riói olimpián, kilenc érmet szerezve.

A lányok álma ebben a korosztályban a 20. egymást követő évben az, hogy élelmiszert árusító boltban dolgozhassanak, ezt az óvónői és a tanítónői állás követi.

A felmérést 1100 kisiskolás, illetve óvodás körében végezték a Dai-ichi Life Insurance. Co. megbízásából. A 21. században a természettudományos kategóriákban japán tudósok kapták a legtöbb Nobel-díjat az amerikaiak után, orvosit például 2012 óta tavaly már harmadik alkalommal nyert el japán kutató. A tavalyi díjazott, Oszumi Josinori molekuláris sejtbiológus a 25. japán születésű Nobel-díjas volt. A fizikai kategóriában összesen 11, a kémiaiban hét, az orvosi-élettaniban négy, az irodalmiban két díjat kaptak japánok 1949 óta, a békedíjat pedig egy alkalommal ítélték oda japánnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.