A határon túli magyar diákok a középiskolában szakadnak el az anyanyelvtől

A külhoni magyarság körében sok, szakiskolát választó diák arra kényszerül, hogy többségi nyelvű intézményt válasszon, és így elhagyja a magyar nyelvű oktatást - mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén.

  • eduline/mti
null

A 2015-ös külhoni magyar szakképzés éve keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatásokat végzett, a Kárpát-medencei gazdasági és munkaerőpiaci helyzetről szerzett információkat Kántor Zoltán ismertette.

Kántor szerint "a legnagyobb veszteség" a határon túli magyar közösségek számára az iskolaváltásnál tapasztalható, különösen, amikor a nyolcadik évfolyam elvégzését követően középfokú intézmény választására kerül sor. A szakiskolák esetében sokan kényszerülnek arra, hogy többségi nyelvű iskolát válasszanak és ezzel letegyenek a magyar nyelvű oktatásról - mutatott rá.

Egy kisebbségi magyar szakiskola annyival több, mint egy hasonló magyarországi intézmény, hogy a nemzeti integráció intézménye is, a magyar oktatásban megtartást szolgálja és kulturális központ is - mondta Kántor, hozzátéve, hogy a kötődés megerősítése a fontos feladat.

A kutatóintézet igazgatója úgy vélte, a jól működő szakiskola képzett munkaerőt ad, és azt a célt kell kijelölni, hogy a magyar szakiskolát végzőkről elterjedjen, hogy ők képzettebbek, könnyebben átképezhetők, így előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a munkaerőpiacon. Kölcsönös előnyök rejlenek a szakiskolák és vállalkozók együttműködésében, hiszen így olyan munkaerőt képezhetnek, amilyenre valóban szükség van, ez a sikeres közösségépítés része is - magyarázta.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.