A külhoni magyarság körében sok, szakiskolát választó diák arra kényszerül, hogy többségi nyelvű intézményt válasszon, és így elhagyja a magyar nyelvű oktatást - mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén.
A 2015-ös külhoni magyar szakképzés éve keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatásokat végzett, a Kárpát-medencei gazdasági és munkaerőpiaci helyzetről szerzett információkat Kántor Zoltán ismertette.
Kántor szerint "a legnagyobb veszteség" a határon túli magyar közösségek számára az iskolaváltásnál tapasztalható, különösen, amikor a nyolcadik évfolyam elvégzését követően középfokú intézmény választására kerül sor. A szakiskolák esetében sokan kényszerülnek arra, hogy többségi nyelvű iskolát válasszanak és ezzel letegyenek a magyar nyelvű oktatásról - mutatott rá.
Egy kisebbségi magyar szakiskola annyival több, mint egy hasonló magyarországi intézmény, hogy a nemzeti integráció intézménye is, a magyar oktatásban megtartást szolgálja és kulturális központ is - mondta Kántor, hozzátéve, hogy a kötődés megerősítése a fontos feladat.
A kutatóintézet igazgatója úgy vélte, a jól működő szakiskola képzett munkaerőt ad, és azt a célt kell kijelölni, hogy a magyar szakiskolát végzőkről elterjedjen, hogy ők képzettebbek, könnyebben átképezhetők, így előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a munkaerőpiacon. Kölcsönös előnyök rejlenek a szakiskolák és vállalkozók együttműködésében, hiszen így olyan munkaerőt képezhetnek, amilyenre valóban szükség van, ez a sikeres közösségépítés része is - magyarázta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
