A határon túli magyar diákok a középiskolában szakadnak el az anyanyelvtől

A külhoni magyarság körében sok, szakiskolát választó diák arra kényszerül, hogy többségi nyelvű intézményt válasszon, és így elhagyja a magyar nyelvű oktatást - mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén.

  • eduline/mti
null

A 2015-ös külhoni magyar szakképzés éve keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatásokat végzett, a Kárpát-medencei gazdasági és munkaerőpiaci helyzetről szerzett információkat Kántor Zoltán ismertette.

Kántor szerint "a legnagyobb veszteség" a határon túli magyar közösségek számára az iskolaváltásnál tapasztalható, különösen, amikor a nyolcadik évfolyam elvégzését követően középfokú intézmény választására kerül sor. A szakiskolák esetében sokan kényszerülnek arra, hogy többségi nyelvű iskolát válasszanak és ezzel letegyenek a magyar nyelvű oktatásról - mutatott rá.

Egy kisebbségi magyar szakiskola annyival több, mint egy hasonló magyarországi intézmény, hogy a nemzeti integráció intézménye is, a magyar oktatásban megtartást szolgálja és kulturális központ is - mondta Kántor, hozzátéve, hogy a kötődés megerősítése a fontos feladat.

A kutatóintézet igazgatója úgy vélte, a jól működő szakiskola képzett munkaerőt ad, és azt a célt kell kijelölni, hogy a magyar szakiskolát végzőkről elterjedjen, hogy ők képzettebbek, könnyebben átképezhetők, így előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a munkaerőpiacon. Kölcsönös előnyök rejlenek a szakiskolák és vállalkozók együttműködésében, hiszen így olyan munkaerőt képezhetnek, amilyenre valóban szükség van, ez a sikeres közösségépítés része is - magyarázta.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.