A fővárosi önkormányzatok kérik vissza az iskoláikat

Nem szeretnék a budapesti önkormányzatok, hogy a működtetést is az állami fenntartó vállalja magára. Eddig is gyakran fordult elő, hogy egy-egy kerület segítette ki a Kliket. A problémák eddig sem a bizonytalanságból, hanem a Klik pénzhiányából fakadtak.

  • Eduline

Tarlós István főpolgármester és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége együtt sem tudott „bejutni” az Emmihez, hogy visszakérhessék az iskoláik működtetését – írja a nol.hu.

A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége ezért közleményben szögezi le, hogy nem támogathat egy olyan átszervezést, amely a jövőben nem számít az önkormányzatok együttműködésére az iskolák fenntartásában és működtetésében – írja a portál.

 

A mindennapos tesi miatt kért pénzt a Klik, az önkormányzatnál kiakadtak

A BÖSZ álláspontja szerint a Klik 2017. január 1-ig nem tud felkészülni az iskolák üzemeltetésére. Szeretnék ezért elérni, hogy úgy módosítsák a parlament elé beterjesztett törvényt, hogy a szakmai irányításon, az ingyenes tankönyv és a pedagógusbérek biztosításán kívül minden iskolafenntartással összefüggő feladat kerüljön vissza azokhoz az önkormányzatokhoz, akik erre vállalkoznak.

A kormány új terve szerint ugyanis az eddig vegyes – önkormányzati és állami – fenntartású iskolák is az államhoz kerülnek. A döntést meghozók szerint így világos lesz, kinek mi a feladata, mert minden a Klikre hárul majd - erről beszélt nemrég Szita Károly, Kaporsvár polgármestere is. Csakhogy korábban is rendszeres volt, hogy az önkormányzatok segítették ki a Kliket, mégpedig nem azért, mert nem volt világos, kinek mi a feladat, hanem azért, mert az állami fenntartónak nem volt elég pénze.

 

Ezt el kell felejteni - polgármesterek az iskolák államosításáról
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.