A fővárosi önkormányzatok kérik vissza az iskoláikat

Nem szeretnék a budapesti önkormányzatok, hogy a működtetést is az állami fenntartó vállalja magára. Eddig is gyakran fordult elő, hogy egy-egy kerület segítette ki a Kliket. A problémák eddig sem a bizonytalanságból, hanem a Klik pénzhiányából fakadtak.

  • Eduline

Tarlós István főpolgármester és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége együtt sem tudott „bejutni” az Emmihez, hogy visszakérhessék az iskoláik működtetését – írja a nol.hu.

A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége ezért közleményben szögezi le, hogy nem támogathat egy olyan átszervezést, amely a jövőben nem számít az önkormányzatok együttműködésére az iskolák fenntartásában és működtetésében – írja a portál.

 

A mindennapos tesi miatt kért pénzt a Klik, az önkormányzatnál kiakadtak

A BÖSZ álláspontja szerint a Klik 2017. január 1-ig nem tud felkészülni az iskolák üzemeltetésére. Szeretnék ezért elérni, hogy úgy módosítsák a parlament elé beterjesztett törvényt, hogy a szakmai irányításon, az ingyenes tankönyv és a pedagógusbérek biztosításán kívül minden iskolafenntartással összefüggő feladat kerüljön vissza azokhoz az önkormányzatokhoz, akik erre vállalkoznak.

A kormány új terve szerint ugyanis az eddig vegyes – önkormányzati és állami – fenntartású iskolák is az államhoz kerülnek. A döntést meghozók szerint így világos lesz, kinek mi a feladata, mert minden a Klikre hárul majd - erről beszélt nemrég Szita Károly, Kaporsvár polgármestere is. Csakhogy korábban is rendszeres volt, hogy az önkormányzatok segítették ki a Kliket, mégpedig nem azért, mert nem volt világos, kinek mi a feladat, hanem azért, mert az állami fenntartónak nem volt elég pénze.

 

Ezt el kell felejteni - polgármesterek az iskolák államosításáról
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.