Az oktatási kormányzat szerint sem a tanulók, sem pedig a tanárok nincsenek agyonterhelve a magyar iskolákban, ám az érintettek pont az ellenkezőjét érzik – derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerdai fórumán.
A rendezvényről a Népszava számolt be. "Napi 8-9 órát ülünk az iskolában, aztán hazamegyünk, házi feladatokat írunk, készülünk a következő napra. Ez így egy kicsit sok" – idéz a lap egy gimnazistát, a Független Diákparlament tagját. Hagymásy Soma, az Országos Diákparlament képviselője szerint a tanárok legtöbbször csak ledarálják a tananyagot, azzal kevésbé foglalkoznak, abból mennyit értenek meg a diákok.
Egy általános iskolai tanár arról beszélt: az ő iskolájában a pedagógusok próbálják meghúzni a tananyagot, amennyire csak tudják. Elismerte: egy tanév alatt lehetetlenség megtanítani mindent, ami a kerettantervben elő van írva. "A diákokkal együtt próbálunk túlélni" – fogalmazott. Szűcs Tamás PDSZ-elnök szerint ami ma az iskolákban történik, az minden tekintetben kizsákmányolás.
A PDSZ becslései szerint egy olyan iskolában, ahol optimális esetben 100 tanárnak kellene dolgoznia, csak 65-70-en oktatnak. A szakszervezet nemrég petíciót is indított a helyzet rendezése érdekében. Meglepve tapasztalták: az aláírók egyharmada anonimitást kért. Vagyis a fáradtság mellett a félelemérzet is egyre erősebb a tanárokban.
Sok pénzt veszítenek a tanárok a vetítési alap bebetonozásával, petíciót indít a PDSZ
Aláírásgyűjtésbe kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozók körében - azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a tanárok túlterhelése és rendezzék az ágazatban dolgozók bérét. Állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvényben korábban rögzítettek szerint, de legfeljebb 22 tanórára! A Munka törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján járó többletmunkát minden esetben fizessék ki a munkáltatók!
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
