Az oktatási kormányzat szerint sem a tanulók, sem pedig a tanárok nincsenek agyonterhelve a magyar iskolákban, ám az érintettek pont az ellenkezőjét érzik – derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerdai fórumán.
A rendezvényről a Népszava számolt be. "Napi 8-9 órát ülünk az iskolában, aztán hazamegyünk, házi feladatokat írunk, készülünk a következő napra. Ez így egy kicsit sok" – idéz a lap egy gimnazistát, a Független Diákparlament tagját. Hagymásy Soma, az Országos Diákparlament képviselője szerint a tanárok legtöbbször csak ledarálják a tananyagot, azzal kevésbé foglalkoznak, abból mennyit értenek meg a diákok.
Egy általános iskolai tanár arról beszélt: az ő iskolájában a pedagógusok próbálják meghúzni a tananyagot, amennyire csak tudják. Elismerte: egy tanév alatt lehetetlenség megtanítani mindent, ami a kerettantervben elő van írva. "A diákokkal együtt próbálunk túlélni" – fogalmazott. Szűcs Tamás PDSZ-elnök szerint ami ma az iskolákban történik, az minden tekintetben kizsákmányolás.
A PDSZ becslései szerint egy olyan iskolában, ahol optimális esetben 100 tanárnak kellene dolgoznia, csak 65-70-en oktatnak. A szakszervezet nemrég petíciót is indított a helyzet rendezése érdekében. Meglepve tapasztalták: az aláírók egyharmada anonimitást kért. Vagyis a fáradtság mellett a félelemérzet is egyre erősebb a tanárokban.
Sok pénzt veszítenek a tanárok a vetítési alap bebetonozásával, petíciót indít a PDSZ
Aláírásgyűjtésbe kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozók körében - azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a tanárok túlterhelése és rendezzék az ágazatban dolgozók bérét. Állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvényben korábban rögzítettek szerint, de legfeljebb 22 tanórára! A Munka törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján járó többletmunkát minden esetben fizessék ki a munkáltatók!
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
