A diákok felének küzdelmes lesz egyetemre jutnia 2020-tól

Napjainkban a diákok kevesebb mint fele érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A szeptemberben 9. évfolyamot kezdő tanulók számára azonban csak akkor nyílik meg a felsőoktatás kapuja, ha már rendelkezni fognak középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A szakemberek szerint aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi képzéssel minden diák ennek megfelelő nyelvi készségekre tegyen szert.

  • Eduline
Túry Gergely

Sem a szülőkben, sem a tanárokban nem tudatosult, hogy ez nem csupán egy terv, hanem 2020-tól érvényes szabályozás

- mondja Rozgonyi Zoltán az Indexnek. A Nyelvtudásért Egyesület vezetője ismertette a jelenlegi statisztikákat, miszerint az érettségiző diákoknak csupán 45 százaléka rendelkezik nyelvvizsga bizonyítvánnyal a képzésük végén. Rozgonyi szerint aggasztó, hogy jelenleg is ilyen alacsony a megfelelő nyelvtudással érettségizők száma. Egy 250 fős konferenciát szerveznek, hogy fény derüljön arra, hogy az iskolák közel 40 százaléka nem képes arra, hogy diákjait B2-es szintű nyelvtudással vértezze fel.

Az egyesület eddigi információi szerint az iskolák között nagyok a különbségek, nem pedig régiók között. Valahol könnyedén felkészítik a diákokat egy középszintű vizsgára, máshol örülnek, ha az alapfok sikerül.

A tankönyveket vagy a tananyagot ebben az esetben nehéz okolni, ugyanis megfelelő választék áll rendelkezésre, több lehetőségük van a tanárok, mint más tantárgy oktatóinak, valamint az átlagos csoportlétszám is 14, ami kezelhető.

A legtöbb diák azonban nem a középiskolai tanulmányainak köszönhetően jut el a nyelvvizsgáig, magántanárhoz járnak, ami nem olcsó, a kevésbé szerencsés hátterű diákok családja ezt sokszor nem engedheti meg magának, nem is beszélve a nyelvvizsga díjáról.

Rozgonyi szerint az előrehaladásban vannak problémák, csak azért nem lehet a gyerekeket egy középhaladóknak szánt könyvből tanítani, mert el kell érni a B2-es szintet, ha az alapfokú ismeretek hiányoznak korábbról. Mivel nincsenek felmérések, ami alapján következtethetnének, maradnak a szakmai pletykák, melyek szerint maguk a nyelvtanárok sem megfelelő felkészültséggel rendelkeznek, a közoktatásban, de rájuk más jellegű egyéb terhek is rakódnak. Szintén feltételezés, hogy a felkészültebb tanárok nem a közszférában, hanem nyelviskoláknál és a jobban fizetett felnőttképzésben helyezkednek el, ezekre is választ adhat a szombati konferencia.

Fazekas István

Az egyesület szerint az állami szereplők is elismerik a nyelvoktatás fejlesztésének fontosságát, az Oktatási Hivatal képviselői is jelen lesznek a konferencián.

Rozgonyi szerin azon kell változtatni, hogy a középiskolát szeptemberben megkezdők számára valóban elérhető legyen a B2-es szint, valamint el kell kerülni, hogy feladják ennek a szintnek a megkövetelését. A legfőbb cél, hogy erre képessé váljon a közoktatás, szerinte nem elvárható ez a felsőoktatástól, hogy ott hozzák be ezt a szintet, de nem is képes rá.

Utóbbi eredményén látszik is, hogy tízezrével fejezik be úgy a tanulmányaikat a hallgatók, hogy nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsgahiányában, akiknek legfeljebb marad a diplomamentő program.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.