A diákok felének küzdelmes lesz egyetemre jutnia 2020-tól

Napjainkban a diákok kevesebb mint fele érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A szeptemberben 9. évfolyamot kezdő tanulók számára azonban csak akkor nyílik meg a felsőoktatás kapuja, ha már rendelkezni fognak középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A szakemberek szerint aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi képzéssel minden diák ennek megfelelő nyelvi készségekre tegyen szert.

  • Eduline
Túry Gergely

Sem a szülőkben, sem a tanárokban nem tudatosult, hogy ez nem csupán egy terv, hanem 2020-tól érvényes szabályozás

- mondja Rozgonyi Zoltán az Indexnek. A Nyelvtudásért Egyesület vezetője ismertette a jelenlegi statisztikákat, miszerint az érettségiző diákoknak csupán 45 százaléka rendelkezik nyelvvizsga bizonyítvánnyal a képzésük végén. Rozgonyi szerint aggasztó, hogy jelenleg is ilyen alacsony a megfelelő nyelvtudással érettségizők száma. Egy 250 fős konferenciát szerveznek, hogy fény derüljön arra, hogy az iskolák közel 40 százaléka nem képes arra, hogy diákjait B2-es szintű nyelvtudással vértezze fel.

Az egyesület eddigi információi szerint az iskolák között nagyok a különbségek, nem pedig régiók között. Valahol könnyedén felkészítik a diákokat egy középszintű vizsgára, máshol örülnek, ha az alapfok sikerül.

A tankönyveket vagy a tananyagot ebben az esetben nehéz okolni, ugyanis megfelelő választék áll rendelkezésre, több lehetőségük van a tanárok, mint más tantárgy oktatóinak, valamint az átlagos csoportlétszám is 14, ami kezelhető.

A legtöbb diák azonban nem a középiskolai tanulmányainak köszönhetően jut el a nyelvvizsgáig, magántanárhoz járnak, ami nem olcsó, a kevésbé szerencsés hátterű diákok családja ezt sokszor nem engedheti meg magának, nem is beszélve a nyelvvizsga díjáról.

Rozgonyi szerint az előrehaladásban vannak problémák, csak azért nem lehet a gyerekeket egy középhaladóknak szánt könyvből tanítani, mert el kell érni a B2-es szintet, ha az alapfokú ismeretek hiányoznak korábbról. Mivel nincsenek felmérések, ami alapján következtethetnének, maradnak a szakmai pletykák, melyek szerint maguk a nyelvtanárok sem megfelelő felkészültséggel rendelkeznek, a közoktatásban, de rájuk más jellegű egyéb terhek is rakódnak. Szintén feltételezés, hogy a felkészültebb tanárok nem a közszférában, hanem nyelviskoláknál és a jobban fizetett felnőttképzésben helyezkednek el, ezekre is választ adhat a szombati konferencia.

Fazekas István

Az egyesület szerint az állami szereplők is elismerik a nyelvoktatás fejlesztésének fontosságát, az Oktatási Hivatal képviselői is jelen lesznek a konferencián.

Rozgonyi szerin azon kell változtatni, hogy a középiskolát szeptemberben megkezdők számára valóban elérhető legyen a B2-es szint, valamint el kell kerülni, hogy feladják ennek a szintnek a megkövetelését. A legfőbb cél, hogy erre képessé váljon a közoktatás, szerinte nem elvárható ez a felsőoktatástól, hogy ott hozzák be ezt a szintet, de nem is képes rá.

Utóbbi eredményén látszik is, hogy tízezrével fejezik be úgy a tanulmányaikat a hallgatók, hogy nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsgahiányában, akiknek legfeljebb marad a diplomamentő program.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.