A diákok felének küzdelmes lesz egyetemre jutnia 2020-tól

Napjainkban a diákok kevesebb mint fele érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A szeptemberben 9. évfolyamot kezdő tanulók számára azonban csak akkor nyílik meg a felsőoktatás kapuja, ha már rendelkezni fognak középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A szakemberek szerint aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi képzéssel minden diák ennek megfelelő nyelvi készségekre tegyen szert.

  • Eduline
Túry Gergely

Sem a szülőkben, sem a tanárokban nem tudatosult, hogy ez nem csupán egy terv, hanem 2020-tól érvényes szabályozás

- mondja Rozgonyi Zoltán az Indexnek. A Nyelvtudásért Egyesület vezetője ismertette a jelenlegi statisztikákat, miszerint az érettségiző diákoknak csupán 45 százaléka rendelkezik nyelvvizsga bizonyítvánnyal a képzésük végén. Rozgonyi szerint aggasztó, hogy jelenleg is ilyen alacsony a megfelelő nyelvtudással érettségizők száma. Egy 250 fős konferenciát szerveznek, hogy fény derüljön arra, hogy az iskolák közel 40 százaléka nem képes arra, hogy diákjait B2-es szintű nyelvtudással vértezze fel.

Az egyesület eddigi információi szerint az iskolák között nagyok a különbségek, nem pedig régiók között. Valahol könnyedén felkészítik a diákokat egy középszintű vizsgára, máshol örülnek, ha az alapfok sikerül.

A tankönyveket vagy a tananyagot ebben az esetben nehéz okolni, ugyanis megfelelő választék áll rendelkezésre, több lehetőségük van a tanárok, mint más tantárgy oktatóinak, valamint az átlagos csoportlétszám is 14, ami kezelhető.

A legtöbb diák azonban nem a középiskolai tanulmányainak köszönhetően jut el a nyelvvizsgáig, magántanárhoz járnak, ami nem olcsó, a kevésbé szerencsés hátterű diákok családja ezt sokszor nem engedheti meg magának, nem is beszélve a nyelvvizsga díjáról.

Rozgonyi szerint az előrehaladásban vannak problémák, csak azért nem lehet a gyerekeket egy középhaladóknak szánt könyvből tanítani, mert el kell érni a B2-es szintet, ha az alapfokú ismeretek hiányoznak korábbról. Mivel nincsenek felmérések, ami alapján következtethetnének, maradnak a szakmai pletykák, melyek szerint maguk a nyelvtanárok sem megfelelő felkészültséggel rendelkeznek, a közoktatásban, de rájuk más jellegű egyéb terhek is rakódnak. Szintén feltételezés, hogy a felkészültebb tanárok nem a közszférában, hanem nyelviskoláknál és a jobban fizetett felnőttképzésben helyezkednek el, ezekre is választ adhat a szombati konferencia.

Fazekas István

Az egyesület szerint az állami szereplők is elismerik a nyelvoktatás fejlesztésének fontosságát, az Oktatási Hivatal képviselői is jelen lesznek a konferencián.

Rozgonyi szerin azon kell változtatni, hogy a középiskolát szeptemberben megkezdők számára valóban elérhető legyen a B2-es szint, valamint el kell kerülni, hogy feladják ennek a szintnek a megkövetelését. A legfőbb cél, hogy erre képessé váljon a közoktatás, szerinte nem elvárható ez a felsőoktatástól, hogy ott hozzák be ezt a szintet, de nem is képes rá.

Utóbbi eredményén látszik is, hogy tízezrével fejezik be úgy a tanulmányaikat a hallgatók, hogy nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsgahiányában, akiknek legfeljebb marad a diplomamentő program.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.