A legutóbbi idők kormányzati kommunikációjával szemben a Nemzeti Pedagógus Karnak nincs újabb bérkövetelése - közölte Horváth Péter, a kar elnöke pénteken az MTI-vel.
Az elnök közleményében félrevezetőnek nevezte, hogy a nyilatkozók 26 kötelező tanítási óráról beszélnek, amit a pedagógusok 22-re akarnak csökkenteni, hiszen a hatályos jogszabályok szerint az iskolákban dolgozó tanítók és tanárok a 22 tanítási órával is teljesítik kötelezettségeiket.
Remélik, hogy ez nem egy további óraszámemelési elképzelés - jegyezte meg Horváth Péter.
Az elnök azt mondta, mindössze azt szeretnék elérni, hogy a kormány tartsa és tartassa be a saját hatályos rendeletét, és ennek megfelelően az állami fenntartó a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő minimuma, azaz heti 22 óra alapján határozza meg a pedagógus álláshelyeket és tegye lehetővé a pótlékok differenciálását.
Szükségesnek tartják továbbá a pedagógusbérek értékállóságának biztosítását a költségvetésben meghatározott vetítési alapnak legalább az inflációhoz való igazításával.
A hét elején a tiltakozó szervezetekből megalakult Civil Közoktatási Platform is cáfolja, hogy a tiltakozók pontjai között lenne béremelés.
Mint írják: "A pedagógusoknak nincsenek 18%-os bérjellegű követeléseik. Az oktatási rendszer átfogó és rendszerszintű problémáiról beszélünk. A nevelő-oktató munkát segítő kollégáink, így a gyógypedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, rendszergazdák érdekében azonban felszólaltunk. Ők 2008 óta nem kaptak béremelést, a létminimum körüli összegekért dolgoznak. Nélkülük nincs iskola, és a minisztérium rendre semmibe veszi őket: ez az, ami elfogadhatatlan."35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
