A legutóbbi idők kormányzati kommunikációjával szemben a Nemzeti Pedagógus Karnak nincs újabb bérkövetelése - közölte Horváth Péter, a kar elnöke pénteken az MTI-vel.
Az elnök közleményében félrevezetőnek nevezte, hogy a nyilatkozók 26 kötelező tanítási óráról beszélnek, amit a pedagógusok 22-re akarnak csökkenteni, hiszen a hatályos jogszabályok szerint az iskolákban dolgozó tanítók és tanárok a 22 tanítási órával is teljesítik kötelezettségeiket.
Remélik, hogy ez nem egy további óraszámemelési elképzelés - jegyezte meg Horváth Péter.
Az elnök azt mondta, mindössze azt szeretnék elérni, hogy a kormány tartsa és tartassa be a saját hatályos rendeletét, és ennek megfelelően az állami fenntartó a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő minimuma, azaz heti 22 óra alapján határozza meg a pedagógus álláshelyeket és tegye lehetővé a pótlékok differenciálását.
Szükségesnek tartják továbbá a pedagógusbérek értékállóságának biztosítását a költségvetésben meghatározott vetítési alapnak legalább az inflációhoz való igazításával.
A hét elején a tiltakozó szervezetekből megalakult Civil Közoktatási Platform is cáfolja, hogy a tiltakozók pontjai között lenne béremelés.
Mint írják: "A pedagógusoknak nincsenek 18%-os bérjellegű követeléseik. Az oktatási rendszer átfogó és rendszerszintű problémáiról beszélünk. A nevelő-oktató munkát segítő kollégáink, így a gyógypedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, rendszergazdák érdekében azonban felszólaltunk. Ők 2008 óta nem kaptak béremelést, a létminimum körüli összegekért dolgoznak. Nélkülük nincs iskola, és a minisztérium rendre semmibe veszi őket: ez az, ami elfogadhatatlan."
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
