"Látszatreform", "gumicsont a tanároknak" - ezt gondoljátok a 9 osztályos iskoláról

Néhány év múlva már nem nyolc-, hanem kilencéves lesz az általános iskola - az újításról egyre több részletet tudunk. Tetszik-e az újítás az eduline olvasóinak? Megmutatjuk.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tervek szerint az oktatási rendszer első nyolc éve három év óvodából, egy év alaposztályból - voltaképpen ez lenne a kilencedik osztály - és négy év alsó tagozatból állna.

Az oktatási államtitkár egyelőre szűkszavúan nyilatkozott a 0. év tartalmáról, de azt leszögezte, hogy az alaposztályban még nem írni, olvasni tanítják a gyerekeket, de "mindent megtesznek azért, hogy az írás és olvasás elsajátításához minél felkészültebbek legyenek".

Az újítás sok kérdést vet fel - az eduline olvasóinak kommentjeiből válogattunk. Várjuk a további véleményeket kommentben vagy Facebook-oldalunkon.

Az oviban van sok minden, hely, tér, kisasztalok, sok sok fejlesztő játék, gyurma, lego, satöbbi.. Az óvodában minden lehetőség adott, hogy az óvónénik nagycsoportban a megszokott környezetben fejlesszenek, és ebben ők kiválóak!! Csak hagyni kéne őket... A sulikban semmi sincs..., hely sem...

A 9 éves általános iskola dilettáns baromság. A magyar közoktatás történetében mindig is csak akkor szervezték át az évfolyambeosztást, ha valami oktatáshoz nem értő hülye politikus szellemi tevékenység nélkül látszatreformot akart csinálni. Most is csak arról van szó, hogy a pedagógusoknak egy gumicsontot akarnak adni, ami eltereli a figyelmüket a közoktatás alapvető problémáiról, amelyeket többségében maga az Orbán-kormány okozott. A közoktatás hatékonyságának javítási módja már régóta ismert: 1. Sokkal több osztályteremre volna szükség, hogy a tanulócsoportok létszámát a mostani 20-40 főről 5-10 főre lehessen lecsökkenteni. 2. Ingyenes tanszereket, étkeztetést, iskola utáni tanulószobát és szükség esetén kollégiumi elhelyezést kéne biztosítani a tanulóknak, hogy az otthoni szociális körülmények zavaró hatását csökkenteni lehessen. 3. Gyökeres tartalmi és módszertani reformra van szükség a korszerű pedagógiai tapasztalatok és technikai eszközök hasznosítása érdekében. Az otthoni házi feladatokat meg kéne szüntetni. 4. A kötelező közoktatást legalább érettségiig vagy szakmaszerzésig, a tanköteles kort legalább 20 éves korig ki kéne terjeszteni.

Két év múlva honnan lesz 20 %-kal több tanító

és több osztályterem?

Véleményem szerint nem az iskolaszerkezet az oka a a magyar oktatás gyengeségeinek, hanem az, hogy mit és hogyan tanítanak. Ezen kellene elsősorban változtatni, mert a motivációra épülő, használható tudás az alapozza meg a későbbi boldogulást a felnőtt életben. A jelenlegi, hagyományos oktatási és nevelési rendszer ezt nem biztosítja. Ha ezen nem változtatnak, teljesen mindegy, hány osztályos az iskola.

A lényeg, hogy nem írni és olvasni tanulnak, de ha egyszer az nem megy 4. év után sem, nem azt kellene gyakorolni?

36 éve vagyok tanító, most elsősöket tanítok. Higgyék el, nem mindenkinek van szüksége előkészítő évfolyamra. Ha 26 fős osztályokban kell ezt megvalósítani, nagyon eltérő fejlettségű gyerekek között, akkor ugyanott vagyunk, mint most. Senkivel nem tudunk eleget foglalkozni. Akinek szüksége van rá, nagyon sokat segíthet, de csak kis létszámú osztályokban. Az osztály kétharmadának nem jelent nehézséget a mostani rendszer sem. Nekik mi szükségük egy 0. évre?

Ha ez az előkészítő évfolyam kötelező lesz, akkor felmenő rendszerben kialakul majd egy "lyuk", mit fognak akkor a tanárok 1 évig csinálni, hogyan lesz meg az óraszámuk? Ha jól értem, akkor a 2023/24-es évben nem lesz ötödik évfolyam, 2027/28-ban pedig a 9. évfolyam hiányzik. Szerintem sem az évekhez kellene nyúlni, hanem a tananyagelrendezéshez, valamint a magas kötelező óraszámokhoz.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu