"Látszatreform", "gumicsont a tanároknak" - ezt gondoljátok a 9 osztályos iskoláról

Néhány év múlva már nem nyolc-, hanem kilencéves lesz az általános iskola - az újításról egyre több részletet tudunk. Tetszik-e az újítás az eduline olvasóinak? Megmutatjuk.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tervek szerint az oktatási rendszer első nyolc éve három év óvodából, egy év alaposztályból - voltaképpen ez lenne a kilencedik osztály - és négy év alsó tagozatból állna.

Az oktatási államtitkár egyelőre szűkszavúan nyilatkozott a 0. év tartalmáról, de azt leszögezte, hogy az alaposztályban még nem írni, olvasni tanítják a gyerekeket, de "mindent megtesznek azért, hogy az írás és olvasás elsajátításához minél felkészültebbek legyenek".

Az újítás sok kérdést vet fel - az eduline olvasóinak kommentjeiből válogattunk. Várjuk a további véleményeket kommentben vagy Facebook-oldalunkon.

Az oviban van sok minden, hely, tér, kisasztalok, sok sok fejlesztő játék, gyurma, lego, satöbbi.. Az óvodában minden lehetőség adott, hogy az óvónénik nagycsoportban a megszokott környezetben fejlesszenek, és ebben ők kiválóak!! Csak hagyni kéne őket... A sulikban semmi sincs..., hely sem...

A 9 éves általános iskola dilettáns baromság. A magyar közoktatás történetében mindig is csak akkor szervezték át az évfolyambeosztást, ha valami oktatáshoz nem értő hülye politikus szellemi tevékenység nélkül látszatreformot akart csinálni. Most is csak arról van szó, hogy a pedagógusoknak egy gumicsontot akarnak adni, ami eltereli a figyelmüket a közoktatás alapvető problémáiról, amelyeket többségében maga az Orbán-kormány okozott. A közoktatás hatékonyságának javítási módja már régóta ismert: 1. Sokkal több osztályteremre volna szükség, hogy a tanulócsoportok létszámát a mostani 20-40 főről 5-10 főre lehessen lecsökkenteni. 2. Ingyenes tanszereket, étkeztetést, iskola utáni tanulószobát és szükség esetén kollégiumi elhelyezést kéne biztosítani a tanulóknak, hogy az otthoni szociális körülmények zavaró hatását csökkenteni lehessen. 3. Gyökeres tartalmi és módszertani reformra van szükség a korszerű pedagógiai tapasztalatok és technikai eszközök hasznosítása érdekében. Az otthoni házi feladatokat meg kéne szüntetni. 4. A kötelező közoktatást legalább érettségiig vagy szakmaszerzésig, a tanköteles kort legalább 20 éves korig ki kéne terjeszteni.

Két év múlva honnan lesz 20 %-kal több tanító

és több osztályterem?

Véleményem szerint nem az iskolaszerkezet az oka a a magyar oktatás gyengeségeinek, hanem az, hogy mit és hogyan tanítanak. Ezen kellene elsősorban változtatni, mert a motivációra épülő, használható tudás az alapozza meg a későbbi boldogulást a felnőtt életben. A jelenlegi, hagyományos oktatási és nevelési rendszer ezt nem biztosítja. Ha ezen nem változtatnak, teljesen mindegy, hány osztályos az iskola.

A lényeg, hogy nem írni és olvasni tanulnak, de ha egyszer az nem megy 4. év után sem, nem azt kellene gyakorolni?

36 éve vagyok tanító, most elsősöket tanítok. Higgyék el, nem mindenkinek van szüksége előkészítő évfolyamra. Ha 26 fős osztályokban kell ezt megvalósítani, nagyon eltérő fejlettségű gyerekek között, akkor ugyanott vagyunk, mint most. Senkivel nem tudunk eleget foglalkozni. Akinek szüksége van rá, nagyon sokat segíthet, de csak kis létszámú osztályokban. Az osztály kétharmadának nem jelent nehézséget a mostani rendszer sem. Nekik mi szükségük egy 0. évre?

Ha ez az előkészítő évfolyam kötelező lesz, akkor felmenő rendszerben kialakul majd egy "lyuk", mit fognak akkor a tanárok 1 évig csinálni, hogyan lesz meg az óraszámuk? Ha jól értem, akkor a 2023/24-es évben nem lesz ötödik évfolyam, 2027/28-ban pedig a 9. évfolyam hiányzik. Szerintem sem az évekhez kellene nyúlni, hanem a tananyagelrendezéshez, valamint a magas kötelező óraszámokhoz.

Döntöttek, jön a 9 osztályos iskola: 6 dolog, amit már most tudunk az újításról
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?