Nemcsak kötelező, de ajánlott is: 5 ok, amiért érdemes önkénteskedni

A 2016-ban és azután érettségizőknek kötelező ötven óra társadalmi munka elvégzése, de amúgy is megéri önkénteskedni. Hogy miért?

  • Eduline
Túry Gergely

1. Munkatapasztalatot szereztek

Csapatmunka, szervezés, kapcsolatteremtés, na sok más olyan tapasztalatra tehettek szert, ami a későbbiekben jól fog jönni. Ráadásul felfedezhetitek, miben vagytok jók, és a non-profit szervezeteken keresztül megtanuljátok, hogyan működnek a cégek.

2. Jól mutat az önéletrajzban

Jó benyomást kelthettek a későbbi munkahelyeteken, ha fel tudtok mutatni a diákmunka mellett mást is, különösen, ha szakmátokba vágó önkéntes munkáról van szó. Az öt legkínosabb hiba az önéletrajzban: így a kukában fog landolni a CV.

3. Építitek a kapcsolati hálótokat

Sosem tudhatjátok, kikkel fogtok találkozni önkénteskedés közben, barátságokat és szakmai kapcsolatokat is ki tudtok építeni.

4. Külföldre készülőknek kötelező!

Tény, hogy külföldön sokkal nagyobb hagyománya van az önkénteskedésnek, az egyetemi felvételin pedig kifejezetten előnyt jelent, ha fel tudtok mutatni valamennyi önkéntes tapasztalatot.

5. Tovább fogtok élni

A brit Exeter Egyetemen negyven tanulmányt elemeztek, a kutatásból kiderült, hogy a társadalmi munka meghosszabbítja az életet, ráadásul az önzetlenség csökkenti stresszt és a depresszió kialakulásának esélyét, és elégedettebbek lesztek. Szigorítanak az érettségi feltételein: csak az vizsgázhat, aki közösségi munkát végez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.