Kiderült, mennyi pénzből készül az új alaptanterv - száz ismeretlen szakértővel

Már írják az új NAT-ot: az uniós forrásból fedezett, 2,4 milliárdos projekten a nyilvánosság kizárásával száz ismeretlen szakértő dolgozik - írja a Népszava.

  • Eduline
Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos irányítja az új NAT kidolgozását
Fülöp Máté

A lap azt írja, teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok. Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a "Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" néven futó fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.

Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem.

Nem érjük be az értesülésekkel: kérdésekkel bombázza Csépe Valériát több szervezet

"Nem érjük be a többnyire a sajtóból származó, nem mindig megbízható értesülésekkel, egy társadalmi szintű szakmai egyeztetés aktív részesei kívánunk lenni" - írja nyílt levelében tizenkét pedagógiai szervezet, amely több kérdést tesz fel az új alaptantervről Csépe Valériának, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztosnak.

Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg.

Csépe Valéria néhány szűkebb körű szakmai fórumon bemutatta az addig elkészült NAT-verziót, ám vitára sehol sem kerülhetett sor. Holott a koncepció kidolgozásának (a társadalmi egyeztetést is magába foglaló) határideje december 31-e, ezután már a 2019/2020-as tanévben alkalmazható kerettantervek elkészítésének kellene nekilátni. A koncepciót eddig nem hozták nyilvánosságra, ám a Pedagógusok Szakszervezete követelésére megkapta a legutóbbi változatot, ami a koncepció kidolgozásából kihagyott szervezetek szakértőihez is eljutott.

Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?

Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.