Már írják az új NAT-ot: az uniós forrásból fedezett, 2,4 milliárdos projekten a nyilvánosság kizárásával száz ismeretlen szakértő dolgozik - írja a Népszava.
A lap azt írja, teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok. Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a "Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" néven futó fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.
Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem.
Nem érjük be az értesülésekkel: kérdésekkel bombázza Csépe Valériát több szervezet
"Nem érjük be a többnyire a sajtóból származó, nem mindig megbízható értesülésekkel, egy társadalmi szintű szakmai egyeztetés aktív részesei kívánunk lenni" - írja nyílt levelében tizenkét pedagógiai szervezet, amely több kérdést tesz fel az új alaptantervről Csépe Valériának, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztosnak.
Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg.
Csépe Valéria néhány szűkebb körű szakmai fórumon bemutatta az addig elkészült NAT-verziót, ám vitára sehol sem kerülhetett sor. Holott a koncepció kidolgozásának (a társadalmi egyeztetést is magába foglaló) határideje december 31-e, ezután már a 2019/2020-as tanévben alkalmazható kerettantervek elkészítésének kellene nekilátni. A koncepciót eddig nem hozták nyilvánosságra, ám a Pedagógusok Szakszervezete követelésére megkapta a legutóbbi változatot, ami a koncepció kidolgozásából kihagyott szervezetek szakértőihez is eljutott.
Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
