A szervezet szerint az oktatásirányításban történt változások ellenére továbbra is érkeznek hozzájuk jelzések jogsértésekről.
Jelentősen megnőtt az új belépők száma a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ) a szeptemberben indított tagtoborzó kampány óta. Nagy Erzsébet, a szervezet országos választmányának elnöke a Népszabadságnak elmondta, hogy egy hónap alatt 150 új taggal bővültek, miközben korábban átlagosan havi 20–30-an csatlakoztak hozzájuk.
A szakszervezetnek jelenleg mintegy 3600 rendszeresen tagdíjat fizető tagja van, mellettük pedig nyugdíjasok, állás nélküliek, valamint GYES-en vagy GYED-en lévők is a szervezethez tartoznak. A kampányt a tanév végéig folytatják, céljuk, hogy addig legalább 500 új tagot toborozzanak.
A kampányban elsősorban a szakszervezeti érdekképviselet és jogvédelem eredményeit mutatják be. Nagy Erzsébet tájékoztatása szerint a PDSZ jogászainak segítségével indított perekben eddig összesen több mint 104 millió forintot ítéltek meg az érintett munkavállalóknak, többek között elmaradt illetmények, végkielégítések, sérelemdíjak és távolléti díjak miatt.
A szervezet emellett PDSZ KÖR néven fórumokat is indított, amelyek célja, hogy az óvodáktól a szakképző intézményekig erősítsék az oktatásban dolgozók közötti kapcsolatokat.
Nagy Erzsébet a lapnak arról is beszélt, hogy az oktatásirányításban történt változások ellenére továbbra is számos aggályos vagy jogsértő esetről kapnak jelzéseket a pedagógusoktól. Mint mondta, a szakszervezet tapasztalatai szerint egyes tankerületekben még mindig létezhetnek informális feketelisták azokról a tanárokról, akik korábban a státusztörvény miatt hagyták el az állami oktatást, vagy polgári engedetlenségben való részvételük következtében veszítették el az állásukat.
Júniusban a PDSZ ügyvivője lapunknak arról számolt be, hogy olyan pedagógusok jelentkezését is elutasították a tankerületek, akiket az adott iskola szívesen alkalmazott volna. Egy esetben például már a tanár órarendje is elkészült, a fenntartó azonban végül nem engedélyezte a felvételét. A Klebelsberg Központ korábban tagadta a feketelisták létezését.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nyáron a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a hasonló esetek összegyűjtésére, és teljes körű kivizsgálást ígért. A PDSZ ugyanakkor már akkor jelezte, hogy álláspontja szerint nem elegendő az egyedi ügyek kivizsgálása, a tankerületi döntési mechanizmus átalakítására is szükség lenne.
Október elején a Tanítanék Mozgalom képviselői az Eduline-nak arról beszéltek, hogy addig körülbelül ötven pedagógus fordult hozzájuk panasszal, de becslésük szerint ennél jóval többen lehetnek érintettek.
A PDSZ képviselői október 27-én az Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős alelnökével, Roxana Mînzatuval is találkoztak Budapesten, más magyar érdekvédő szervezetek képviselőivel együtt.
Nagy Erzsébet elmondta: az egyeztetés egyik központi témája a magyarországi társadalmi párbeszéd helyzete volt. A szakszervezeti vezetők úgy látják, hogy az önálló oktatási minisztérium létrehozása ellenére továbbra sem biztosított az érdekképviseletek érdemi részvétele a munkavállalókat érintő fontos döntések előkészítésében.
A PDSZ elnökének tájékoztatása szerint az Európai Bizottság alelnöke ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják, milyen lehetőségek vannak a magyar szakszervezetek működésének és megerősítésének támogatására.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
A kezdeményezők szerint a technológia használata veszélyeztetheti a gyerekek kritikai gondolkodásának és kreativitásának fejlődését.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
Milyen hiedelem kötődik az ünnephez és miért faragnak töklámpást az emberek? Teszteljétek a tudásotokat!
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
