Nyolc család építene lakóotthont autista felnőtt gyerekeinek
Az országban néhány alapítványi és egyházi intézmény van, ahol fogadnak súlyosan autista felnőtteket, ezért több család úgy döntött, maguk oldják meg a nehéz helyzetet.
A fogyatékossággal élők elfogadásáról, valamint a befogadó óvodák, iskolák és helyi közösségek szerepéről beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a bátonyterenyei „Lépj a cipőmbe!” családi napon – derül ki az oktatási miniszter bejegyzéséből.
Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár is részt vett a Bátonyterenyén megrendezett „Lépj a cipőmbe!” családi napon, ahol a résztvevők játékos formában kaphattak betekintést a fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek mindennapjaiba – számolt be róla Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
A programon többek között akadálypályák, jelnyelvi foglalkozások és az autista gyerekek világát bemutató programok segítségével mutatták meg, milyen lehet más élethelyzetben lévő emberek szemszögéből megtapasztalni a világot.
Lannert Judit a bejegyzésében azt írta, ezek a közös élmények arra is lehetőséget adnak, hogy a résztvevők jobban megismerjék a fogyatékossággal élők mindennapjait, és azokat a nehézségeket, amelyekkel találkozhatnak. Azt is hangsúlyozta, hogy minden gyereknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy biztonságos és elfogadó közösségben, a számára megfelelő támogatással indulhasson el az életben. Mint írta, a különbözőségre értékként tekintő közösségek megteremtése közös felelősség.
Az elfogadás azzal kezdődik, ha megpróbáljuk megismerni és megérteni egymás világát
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy az ilyen közös élmények közelebb hozhatják egymáshoz a közösség tagjait, segíthetik a társadalmi integrációt, valamint erősíthetik a kölcsönös tiszteletet és megértést.
Kereki Judit az eseményen készült videóban szintén arról beszélt, hogy a program során megtapasztalhatták, hogyan látják a világot a más helyzetben lévő emberek, milyen nehézségekkel és akadályokkal találkoznak, illetve mit lehet tenni azért, hogy ezekből minél kevesebb legyen. Az államtitkár szerint ebben a befogadó oktatási intézményeknek és a helyi közösségeknek is szerepük van.
„A Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság azon dolgozik, hogy minden gyermek megfelelő fejlődését biztosítsa. Azok a befogadó óvodák, iskolák, illetve helyi közösségek olyan támogató környezetet biztosítsanak a gyermekeknek, ahol mindenkinek helye van. Igazából az elfogadás a mindennapokban történik, a hétköznapokban, amikor egymás felé fordulunk, amikor támogatjuk, segítjük egymást, amikor odafigyelünk a másikra, amikor kapcsolódunk
– mondta.
A miniszter egy nappal korábban egy másik, a sajátos nevelési igényű gyerekek támogatásához kapcsolódó fejlesztésről is beszámolt: mint ahogyan arról beszámolt, a Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma új óvodai telephellyel bővült, amely az autista gyerekek nevelését szolgálja. Az átadóünnepségen az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot szintén Kereki Judit képviselte.
Lannert Judit szerint a legkisebb gyerekek esetében különösen sok múlik azon, hogy időben felismerjék, milyen segítségre van szükségük. Ehhez megfelelő intézményekre, jól felkészült szakemberekre és olyan ellátórendszerre van szükség, amelyben a családok is biztos kapaszkodókat találhatnak.
Az új óvodai telephely ennek a munkának a megerősítését szolgálja: újabb lehetőséget teremt arra, hogy az autista gyerekek már óvodáskorban a szükségleteikhez igazodó nevelést és fejlesztést kapjanak.
Az országban néhány alapítványi és egyházi intézmény van, ahol fogadnak súlyosan autista felnőtteket, ezért több család úgy döntött, maguk oldják meg a nehéz helyzetet.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.