Mutatjuk, mikor jön a következő hosszabb pihenő.
Ma reggel mindenhol becsengettek, ezzel pedig hosszú hetek után véget ért a nyári szünet. Bár a tanév még éppen csak elkezdődött, valószínűleg sokan közületek már most azt számolgatják, mikor jön az első hosszabb, jól megérdemelt kikapcsolódás.
A 2026/27-es tanév rendje szerint az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 22., csütörtök lesz. A szeptember 1-jei tanévkezdéstől tehát 52 napot kell várnotok az első szünetig. Az őszi szünet október 23-án kezdődik és november 1-jéig tart, így összesen 10 napot pihenhettek. Legközelebb november 2-án, hétfőn kell újra iskolába mennetek.
Az őszi szünet után a következő hosszabb pihenőtök a téli szünet lesz, tavasszal pedig a tavaszi szünettel is számolhattok.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban – ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom, amely konkrét javaslattal fordult az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
