A kötelező létszámelőírások szigorítása, a rászorultsági feltételek és a változatlan állami támogatás egyszerre okozhat működési gondokat a tanodáknál szeptembertől. A Magyarországi Tanodahálózat Egyesület szerint a jelenlegi szabályok mellett több intézmény sem tud majd megfelelni az előírásoknak.
A tanodák több mint húsz éve nyújtanak iskolán kívüli fejlesztést elsősorban hátrányos helyzetű és roma gyerekeknek. Tanulási segítséget, közösségi programokat és pályaorientációt biztosítanak, sok esetben hozzájárulva ahhoz, hogy a diákok befejezzék tanulmányaikat és továbbtanuljanak, foglalja össze a Roma Sajtóközpont felülete a RomaPlay.
A Magyarországi Tanodahálózat Egyesület szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy szeptembertől jelentősen nő a kötelezően bevonandó középiskolások száma. Az új szabályok alapján a 20-24 fiatalt ellátó tanodáknak legalább négy, míg a 25-30 fős intézményeknek legalább nyolc középiskolás résztvevőt kell biztosítaniuk.
Sok településen nehéz lesz teljesíteni a szervezet szerint, mert kevés a helyben élő középiskolás: sok diák más településre jár iskolába vagy kollégiumban lakik. Emellett számos tanoda eddig elsősorban általános iskolás gyerekek fejlesztésére építette fel szakmai programját, ezért az új előírások teljesítése jelentős átalakítást igényelne, akár a fiatalabb gyerekek rovására is.
A Tanodahálózat arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanodákban részt vevő gyerekek legalább 70 százalékának a rászoruló célcsoportba kell tartoznia.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi határa jelenleg általában havi 64 125 forint fejenként, egyedülálló szülő vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében 69 825 forint.
A szervezet szerint már néhány ezer forintos jövedelemnövekedés is elegendő lehet ahhoz, hogy egy család elveszítse jogosultságát, miközben a valós élethelyzete és támogatási igénye alig változik. Emiatt egyre több tanoda kerülhet olyan helyzetbe, hogy a helyi szükségletek ellenére sem tudja teljesíteni az előírt arányt.
A közlemény szerint az állami támogatás nem tartott lépést sem a pedagógusbérek, sem az intézmények működési költségeinek növekedésével. A Tanodahálózat úgy számol, hogy a biztonságos működéshez legalább 50 százalékos támogatásemelésre lenne szükség. Enélkül egyre nehezebb megtartani a pedagógusokat, mentorokat és szociális szakembereket.
Az egyesület adatai szerint jelenleg 188 tanoda működik Magyarországon. A legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található (53), ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg (20) és Hajdú-Bihar (17). A három vármegyében együtt az ország tanodáinak közel fele működik. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 14, Baranyában 12 tanoda van, míg Vas vármegyében mindössze egy.
A tanodák szakpolitikai irányítása korábban a Belügyminisztériumhoz tartozott, jelenleg a Szociális és Családügyi Minisztérium felel a területért, míg a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság továbbra is a tárca irányítása alatt működik.
A Tanodahálózat szerint mindhárom problémában még a tanév kezdete előtt döntésre lenne szükség. A szervezet úgy véli, enélkül több intézmény működése is veszélybe kerülhet, ami elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekeket érintené.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
