A kötelező létszámelőírások szigorítása, a rászorultsági feltételek és a változatlan állami támogatás egyszerre okozhat működési gondokat a tanodáknál szeptembertől. A Magyarországi Tanodahálózat Egyesület szerint a jelenlegi szabályok mellett több intézmény sem tud majd megfelelni az előírásoknak.
A tanodák több mint húsz éve nyújtanak iskolán kívüli fejlesztést elsősorban hátrányos helyzetű és roma gyerekeknek. Tanulási segítséget, közösségi programokat és pályaorientációt biztosítanak, sok esetben hozzájárulva ahhoz, hogy a diákok befejezzék tanulmányaikat és továbbtanuljanak, foglalja össze a Roma Sajtóközpont felülete a RomaPlay.
A Magyarországi Tanodahálózat Egyesület szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy szeptembertől jelentősen nő a kötelezően bevonandó középiskolások száma. Az új szabályok alapján a 20-24 fiatalt ellátó tanodáknak legalább négy, míg a 25-30 fős intézményeknek legalább nyolc középiskolás résztvevőt kell biztosítaniuk.
Sok településen nehéz lesz teljesíteni a szervezet szerint, mert kevés a helyben élő középiskolás: sok diák más településre jár iskolába vagy kollégiumban lakik. Emellett számos tanoda eddig elsősorban általános iskolás gyerekek fejlesztésére építette fel szakmai programját, ezért az új előírások teljesítése jelentős átalakítást igényelne, akár a fiatalabb gyerekek rovására is.
A Tanodahálózat arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanodákban részt vevő gyerekek legalább 70 százalékának a rászoruló célcsoportba kell tartoznia.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi határa jelenleg általában havi 64 125 forint fejenként, egyedülálló szülő vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében 69 825 forint.
A szervezet szerint már néhány ezer forintos jövedelemnövekedés is elegendő lehet ahhoz, hogy egy család elveszítse jogosultságát, miközben a valós élethelyzete és támogatási igénye alig változik. Emiatt egyre több tanoda kerülhet olyan helyzetbe, hogy a helyi szükségletek ellenére sem tudja teljesíteni az előírt arányt.
A közlemény szerint az állami támogatás nem tartott lépést sem a pedagógusbérek, sem az intézmények működési költségeinek növekedésével. A Tanodahálózat úgy számol, hogy a biztonságos működéshez legalább 50 százalékos támogatásemelésre lenne szükség. Enélkül egyre nehezebb megtartani a pedagógusokat, mentorokat és szociális szakembereket.
Az egyesület adatai szerint jelenleg 188 tanoda működik Magyarországon. A legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található (53), ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg (20) és Hajdú-Bihar (17). A három vármegyében együtt az ország tanodáinak közel fele működik. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 14, Baranyában 12 tanoda van, míg Vas vármegyében mindössze egy.
A tanodák szakpolitikai irányítása korábban a Belügyminisztériumhoz tartozott, jelenleg a Szociális és Családügyi Minisztérium felel a területért, míg a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság továbbra is a tárca irányítása alatt működik.
A Tanodahálózat szerint mindhárom problémában még a tanév kezdete előtt döntésre lenne szükség. A szervezet úgy véli, enélkül több intézmény működése is veszélybe kerülhet, ami elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekeket érintené.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken. Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
