A kötelező létszámelőírások szigorítása, a rászorultsági feltételek és a változatlan állami támogatás egyszerre okozhat működési gondokat a tanodáknál szeptembertől. A Magyarországi Tanodahálózat Egyesület szerint a jelenlegi szabályok mellett több intézmény sem tud majd megfelelni az előírásoknak.
A tanodák több mint húsz éve nyújtanak iskolán kívüli fejlesztést elsősorban hátrányos helyzetű és roma gyerekeknek. Tanulási segítséget, közösségi programokat és pályaorientációt biztosítanak, sok esetben hozzájárulva ahhoz, hogy a diákok befejezzék tanulmányaikat és továbbtanuljanak, foglalja össze a Roma Sajtóközpont felülete a RomaPlay.
A Magyarországi Tanodahálózat Egyesület szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy szeptembertől jelentősen nő a kötelezően bevonandó középiskolások száma. Az új szabályok alapján a 20-24 fiatalt ellátó tanodáknak legalább négy, míg a 25-30 fős intézményeknek legalább nyolc középiskolás résztvevőt kell biztosítaniuk.
Sok településen nehéz lesz teljesíteni a szervezet szerint, mert kevés a helyben élő középiskolás: sok diák más településre jár iskolába vagy kollégiumban lakik. Emellett számos tanoda eddig elsősorban általános iskolás gyerekek fejlesztésére építette fel szakmai programját, ezért az új előírások teljesítése jelentős átalakítást igényelne, akár a fiatalabb gyerekek rovására is.
A Tanodahálózat arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanodákban részt vevő gyerekek legalább 70 százalékának a rászoruló célcsoportba kell tartoznia.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi határa jelenleg általában havi 64 125 forint fejenként, egyedülálló szülő vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében 69 825 forint.
A szervezet szerint már néhány ezer forintos jövedelemnövekedés is elegendő lehet ahhoz, hogy egy család elveszítse jogosultságát, miközben a valós élethelyzete és támogatási igénye alig változik. Emiatt egyre több tanoda kerülhet olyan helyzetbe, hogy a helyi szükségletek ellenére sem tudja teljesíteni az előírt arányt.
A közlemény szerint az állami támogatás nem tartott lépést sem a pedagógusbérek, sem az intézmények működési költségeinek növekedésével. A Tanodahálózat úgy számol, hogy a biztonságos működéshez legalább 50 százalékos támogatásemelésre lenne szükség. Enélkül egyre nehezebb megtartani a pedagógusokat, mentorokat és szociális szakembereket.
Az egyesület adatai szerint jelenleg 188 tanoda működik Magyarországon. A legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található (53), ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg (20) és Hajdú-Bihar (17). A három vármegyében együtt az ország tanodáinak közel fele működik. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 14, Baranyában 12 tanoda van, míg Vas vármegyében mindössze egy.
A tanodák szakpolitikai irányítása korábban a Belügyminisztériumhoz tartozott, jelenleg a Szociális és Családügyi Minisztérium felel a területért, míg a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság továbbra is a tárca irányítása alatt működik.
A Tanodahálózat szerint mindhárom problémában még a tanév kezdete előtt döntésre lenne szükség. A szervezet úgy véli, enélkül több intézmény működése is veszélybe kerülhet, ami elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekeket érintené.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
