Választások utáni nap nem mentetek iskolába? Ezt kell tudni a szülői igazolásról

A tavaszi szünet véget ért, április 13-án újra becsengettek az iskolákba – de sok diák számára a választások estéje hosszabbra nyúlt a tervezettnél. Mutatjuk, mit tehettek, ha emiatt ma inkább otthon maradtatok.

  • Eduline

Alig ért véget a tavaszi szünet, hétfőtől ismét elindult a tanítás. A vasárnap esti választási események azonban sok középiskolást az utcákon vagy a képernyők előtt tartottak késő estig, így nem meglepő, ha egyesek a másnapot inkább pihenéssel töltenék.

Ha ti is így jártatok, fontos tudni, hogyan igazolható az iskolai hiányzás. Az elmúlt években ugyanis változtak a szabályok: már nem érvényes az a korábbi általános előírás, miszerint a szülő évente legfeljebb három napot igazolhat.

A gyakorlat ma már intézményenként eltérő. Vannak iskolák, ahol továbbra is a háromnapos szabály van érvényben, máshol viszont ennél jóval rugalmasabb a rendszer: akár félévente 10-15 napot is igazolhat a szülő.

Betegség esetén természetesen orvosi igazolás szükséges, minden egyéb esetben – például családi program, utazás vagy rendkívüli esemény miatt – szülői igazolással lehet élni. Ennek pontos feltételeit minden iskola saját házirendje határozza meg.

Nap kérdése: 250 óra hiányzás után évet kell ismételni?

A szabályozás tehát helyi szinten dől el: a házirend tartalmazza, milyen módon és hány nap hiányzás, késés igazolható. Éppen ezért érdemes ezt a dokumentumot alaposan átnézni, hiszen az eltérések jelentősek lehetnek az egyes intézmények között.

A szülők és diákok több módon is ellenőrizhetik, hány igazolható nap áll még rendelkezésre. Egyrészt az iskola honlapján elérhető házirendben találhatók meg az alapinformációk, másrészt a Kréta-rendszerben is nyomon követhető, eddig hány napot használtatok fel, és mennyi maradt még.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna