A sorrendmódosítási időszak után a középiskolák kiteszik az ideiglenes felvételi jegyzéket újra?

Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.

Március 20-ig minden középiskolának ki kellett tennie az ideiglenes felvételi jegyzékét oktatási azonosítóval vagy jeligével, pontszámmal és sorszámmal. (A topgimik ideiglenes felvételi jegyzékével ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)

Március 25. és 27. között pedig a diákok módosíthatnak a jelentkezési sorrendjükön. Ezután felmerülhet a kérdés, hogy a sorrendmódosítási időszak után a középiskolák kiteszik-e újra az ideiglenes felvételi jegyzéküket.

Ezzel kapcsolatban nincs törvényi előírás, vannak olyan iskolák, amelyek kiteszik, és akadnak olyanok is, amelyek nem.

Hogy mikor derül ki, hogy kit hová vettek fel, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István