A nap kérdése: mikor kezdődik a középiskolai rendkívüli felvételi 2026-ban?

Ha rosszul sikerült a központi írásbelitek vagy lemaradt a listátok végéről a mentőiskola, akkor jó, ha tudjátok, hogy mikor indul a középiskolai rendkívüli felvételi 2026-ban.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint május 8-ig értesítik a diákokat a felvételről vagy éppenséggel az elutasításról. Ezután május 11-től indul a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban, erre bármelyik diák jelentkezhet, aki

  • az általános felvételi időszakban nem jut be egyetlen középiskolába sem

  • felvették, de az adott képzés végül nem indul el

  • mégsem szeretne oda beiratkozni, ahova bekerült.

A rendkívüli felvételi során a jelentkezés már nem a központi rendszeren keresztül történik, hanem nektek kell közvetlenül felvennetek a kapcsolatot a kiválasztott középiskolákkal. Olyan intézményekbe tudtok jelentkezni, ahol az általános felvételi lezárása után maradtak szabad helyek.

A rendkívüli felvételi már nem része a hivatalos KIFIR rendszernek, de az Oktatási Hivatal segítséget nyújt azzal, hogy közzéteszi azoknak az iskoláknak a listáját, ahol még van hely.

Fontos tudni, hogy a jelentkezés pontos módját és feltételeit minden iskola maga határozza meg, és nincs egységes jelentkezési űrlap sem. Ha az iskola igazgatója pozitívan bírálja el a kérelmet, ezt követően be is iratkozhattok az adott középiskolába.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.