A nyolcadikosok alig 2 százaléka tud felsőfokon angolul, több mint 50 százalékuk nem éri el a középszintet

A 2025-ös kompetenciamérési adatok alapján a nyolcadikos diákok 1,73 százaléka érte el a C1-es, azaz felsőfokú nyelvi szintet.

Az Oktatási Hivatal által közzétett mérések szerint a diákok jelentős része a felsőfok alatt teljesít. B2-es, középfokú szinten a tanulók 18,04 százaléka áll, míg B1-es szintet 26,34 százalékuk ért el.

Az ennél gyengébb eredmények aránya is magas: a kompetenciamérés eredményei alapján a nyolcadikosok több mint fele (53,89%) tavaly nem jutott el a középszintig:

  • A2 szinten a diákok 18,35 százaléka teljesített,

  • A1 szinten 20,02 százalékuk,

  • pre-A1 szinten 13,91 százalék,

  • a diákok 1,71% százaléka pedig még a legalacsonyabb mérési szintet sem érte el.

Javulnak az országos nyelvi eredmények, mégis a nyolcadikosok csupán ötöde éri el a B2-es szintet

Azt is fontos hozzátenni, hogy a 2025-ös idegen nyelvi kompetenciamérésben azoknak a diákoknak az eredményei szerepelnek, akik a köznevelésben tanulnak, és az angolt első idegen nyelvként tanulják. A mérés a 6-11. évfolyam tanulóira terjed ki, így a nyolcadikosok adatai is ebből a körből származnak.

A felmérés nem minden diákot érint: kimaradnak például azok, akik két tanítási nyelvű képzésben vesznek részt (ők külön, úgynevezett célnyelvi mérésen szerepelnek), illetve azok, akik nem angolt vagy németet tanulnak első idegen nyelvként.

Kompetenciamérés: a gyerekek fizetik meg az árát annak, hogy a kormány titkolja a terveit a választások előtt

A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.