A nyolcadikosok alig 2 százaléka tud felsőfokon angolul, több mint 50 százalékuk nem éri el a középszintet

A 2025-ös kompetenciamérési adatok alapján a nyolcadikos diákok 1,73 százaléka érte el a C1-es, azaz felsőfokú nyelvi szintet.

Az Oktatási Hivatal által közzétett mérések szerint a diákok jelentős része a felsőfok alatt teljesít. B2-es, középfokú szinten a tanulók 18,04 százaléka áll, míg B1-es szintet 26,34 százalékuk ért el.

Az ennél gyengébb eredmények aránya is magas: a kompetenciamérés eredményei alapján a nyolcadikosok több mint fele (53,89%) tavaly nem jutott el a középszintig:

  • A2 szinten a diákok 18,35 százaléka teljesített,

  • A1 szinten 20,02 százalékuk,

  • pre-A1 szinten 13,91 százalék,

  • a diákok 1,71% százaléka pedig még a legalacsonyabb mérési szintet sem érte el.

Javulnak az országos nyelvi eredmények, mégis a nyolcadikosok csupán ötöde éri el a B2-es szintet

Azt is fontos hozzátenni, hogy a 2025-ös idegen nyelvi kompetenciamérésben azoknak a diákoknak az eredményei szerepelnek, akik a köznevelésben tanulnak, és az angolt első idegen nyelvként tanulják. A mérés a 6-11. évfolyam tanulóira terjed ki, így a nyolcadikosok adatai is ebből a körből származnak.

A felmérés nem minden diákot érint: kimaradnak például azok, akik két tanítási nyelvű képzésben vesznek részt (ők külön, úgynevezett célnyelvi mérésen szerepelnek), illetve azok, akik nem angolt vagy németet tanulnak első idegen nyelvként.

Kompetenciamérés: a gyerekek fizetik meg az árát annak, hogy a kormány titkolja a terveit a választások előtt

A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.