A nyolcadikosok alig 2 százaléka tud felsőfokon angolul, több mint 50 százalékuk nem éri el a középszintet

A 2025-ös kompetenciamérési adatok alapján a nyolcadikos diákok 1,73 százaléka érte el a C1-es, azaz felsőfokú nyelvi szintet.

Az Oktatási Hivatal által közzétett mérések szerint a diákok jelentős része a felsőfok alatt teljesít. B2-es, középfokú szinten a tanulók 18,04 százaléka áll, míg B1-es szintet 26,34 százalékuk ért el.

Az ennél gyengébb eredmények aránya is magas: a kompetenciamérés eredményei alapján a nyolcadikosok több mint fele (53,89%) tavaly nem jutott el a középszintig:

  • A2 szinten a diákok 18,35 százaléka teljesített,
  • A1 szinten 20,02 százalékuk,
  • pre-A1 szinten 13,91 százalék,
  • a diákok 1,71% százaléka pedig még a legalacsonyabb mérési szintet sem érte el.

Javulnak az országos nyelvi eredmények, mégis a nyolcadikosok csupán ötöde éri el a B2-es szintet

Azt is fontos hozzátenni, hogy a 2025-ös idegen nyelvi kompetenciamérésben azoknak a diákoknak az eredményei szerepelnek, akik a köznevelésben tanulnak, és az angolt első idegen nyelvként tanulják. A mérés a 6-11. évfolyam tanulóira terjed ki, így a nyolcadikosok adatai is ebből a körből származnak.

A felmérés nem minden diákot érint: kimaradnak például azok, akik két tanítási nyelvű képzésben vesznek részt (ők külön, úgynevezett célnyelvi mérésen szerepelnek), illetve azok, akik nem angolt vagy németet tanulnak első idegen nyelvként.

Kompetenciamérés: a gyerekek fizetik meg az árát annak, hogy a kormány titkolja a terveit a választások előtt

A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.