Középiskolai felvételi 2026: az utolsó helyen azonos pontszám esetén kit vesznek fel?

Fontos kérdésre válaszolunk a középiskolai felvételivel kapcsolatban.

Egyre több középiskola teszi ki az ideiglenes felvételi jegyzékét, köztük több elitgimnázium is. Bár még a sorrendmódosítási időszak hátra van és az utolsó, egyeztetett jegyzékre is várni kell, de felmerülhet bennetek a kérdés, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha az utolsó szabad helyen a pontokban holtverseny alakul ki.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján ilyenkor előnyben kell részesíteni:

  • a hátrányos helyzetű tanulót

  • ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye az iskola székhelyének, feladatellátási helye szerinti járásának területén van

  • illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja.

Hogy mi számít különleges helyzetnek, annak az iskola pedagógiai programjában kell szerepelnie, de azt is jó, ha tudjátok, hogy a rangsorolásra vonatkozó szabályokat a középiskoláknak a felvételi tájékoztatójukban nyilvánosságra kell hozniuk.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.