Vádat emeltek a pedagógiai asszisztens ellen, aki súlyos allergiája ellenére ropit adott az óvodásnak

Az óvodában dolgozó nő nem ellenőrizte a nassolnivaló összetevőit, mielőtt adott belőle az allergiás kislánynak.  

A Kazincbarcikai Járási Ügyészség vádat emelt egy pedagógiai asszisztens ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt, mert olyan ételt adott az óvodásnak, ami a gyereknél allergiás reakciót váltott ki – írja Magyarország Ügyészsége.

A vádirat szerint a nő egy Borsod vármegyei település óvodájában dolgozott pedagógiai asszisztensként. Az intézménybe 2023 szeptemberében iratkozott be egy hároméves kislány, akinél a gyermekorvosi szakrendelés földimogyoró- és szójamentes diétát írt elő. Az allergia súlyossága miatt a gyermek számára egyedi étkeztetést biztosítottak: az édesanya minden nap külön vitt be ételt számára.

Az óvoda valamennyi dolgozója - köztük a vádlott is - tudott a kislány allergiájáról és a speciális étrend szükségességéről.

Diétás menza az iskolában: mutatjuk, hogyan lehet igényelni

2024 márciusának elején névnapot ünnepeltek a csoportban, amelyre a szülők különféle nassolnivalókat vittek be. A pedagógiai asszisztens a megmaradt ételekből két szál sóspálcikát adott a gyereknek. Azonban nem ellenőrizte az összetevőket, így nem vette észre, hogy a termék szójalisztet tartalmazott.

A kislány később elmondta édesanyjának, hogy evett a sóspálcikából. Az anya azonnal értesítette az intézmény vezetőjét, majd orvosi segítséget hívtak. A gyerek ekkorra már rosszul érezte magát és allergiás tüneteket mutatott, ezért kórházba szállították. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően a tünetek megszűntek, maradandó károsodás nem történt.

Az ügyészség álláspontja szerint a pedagógiai asszisztens megszegte a foglalkozására vonatkozó szabályokat, és mulasztásával közvetlen veszélynek tette ki a rábízott gyerek egészségét, illetve életét.

A büntetlen előéletű vádlottal szemben az ügyészség tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben közérdekű munka kiszabását indítványozta.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.