A szerb oktatási miniszter, Stanković szerint az oktatás „olyan szolgáltatás, amelyet a piacon értékesítenek”. Ha pedig valakinek valami nem tetszik, menjen magániskolába.
A miniszter a Kurir televíziónak adott interjújában fejtette ki a gondolatait, amit a Szabad Magyar Szó szemlézett. „Menjenek magániskolába. Elégedetlenek azzal, ahogyan az állami iskolát vezetik? Menjenek magániskolába, mi ezzel a probléma?” – mondta Stanković a belgrádi Ötödik Gimnázium kapcsán, ahol a tanárok elégedetlenségüknek adtak hangot az igazgatónő miatt.
A műsorvezetőnő erre azt válaszolta, hogy a magániskola drága, mire a miniszter kijelentette, hogy hát keressék meg rá a pénzt.
Mint a lap írja, Biljana Đorđević, a Belgrádi Politikatudományi Kar docense és a Zöld–Baloldali Front társelnöke szerint az oktatás közjó, amelynek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, Stanković szerint azonban árucikk. Hozzátette, hogy nem is tesz úgy, mintha azt várná a minisztertől, hogy foglalkozzon az oktatás legsürgetőbb problémáival, mint a tanárhiány, az igazságos oktatáshoz való hozzáférés, az iskolai biztonság vagy az általános oktatás színvonalának emelése. Szerinte mindezzel majd nekik kell foglalkozniuk a rendszer leváltása után.
„Veszélyes, hogy a miniszterhez hasonló emberek nemcsak nyíltan támogatják az oktatás privatizációját és elüzletiesítését, hanem mandátumukat az oktatás teljes lerombolásának irányába terelik, amely így még »áruként« sem – aminek egyébként nem is szabadna lennie – fog értékkel bírni” – fogalmazott Đorđević.
Biljana Stojković, a Biológiai Kar professzora és a Demokrata Párt tisztségviselője arról beszélt, hogy a radikálisok számára minden eladó – a tudás, a szakértelem és a felelősség is. Elmagyarázta, hogy az antiintellektualizmus egyik alapgondolata az, hogy az oktatást teljes mértékben a munkaerőpiac igényeihez kell igazítani, nem pedig tudatos, a társadalomról megalapozott nézetekkel rendelkező állampolgárok neveléséhez.
Nem lehet mindent rögtön megváltoztatni, de már azonnal intézkedésekkel is minőségi javulást lehetne elérni – figyelmeztetett a Civil Közoktatási Platform szakmai közössége, akik szerint egy hosszabb távú oktatási reformot alaposan elő kell készíteni.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
