Pedagógusként a Maldív-szigetekre: nem csak az újonnan felvett tanító utazhat a babóti iskolából

A polgármester azt szeretné, hogy megmaradjon az általános iskola Babóton, ezért magánemberként finanszírozza az utazást.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy különleges kezdeményezéssel próbálja vonzóbbá tenni a vidéki tanári pályát a babóti iskola: egyhetes, teljes mértékben finanszírozott Maldív-szigeteki utazást kínálnak a pedagógusoknak. Az utat a polgármester, Nyikos Gábor magánszemélyként állja, a szervezést pedig Kiss Róbert Richard turisztikai újságíró vállalta.

A polgármestert a Telex telefonon érte el, aki elmondta, hogy szeretnék, hogy az iskola megmaradjon, ezért egy fiatal, lelkes tanítót szeretnétek felvenni. Az egyhetes külföldi út során a pedagógusnak sem a repülőjegyért, sem az illetékekért nem kell fizetnie, minden költséget átvállalnak. A lehetőség ráadásul nem kizárólag az újonnan érkező tanárnak szól: a már az intézményben dolgozó pedagógusok számára is megszervezik az utazást.

A nem mindennapi cafeteria miatt személyes elköteleződés áll, hiszen a babóti iskolát egykor Kiss Róbert Richard dédapja alapította, Nyikos Gábor pedig diákként maga is az intézmény padjait koptatta, később pedig a felső tagozaton tanított is. Számukra az iskola jövője nem csupán közügy, hanem személyes felelősség is.

Az iskola működését a Magyar Nyelvőr Alapítvány is aktívan támogatja. Az alapítvány kizárólag magánadományokból évente százezer forintos ösztöndíjat biztosít minden babóti diáknak és oktatónak a Kiss Tertullián díj keretében. Emellett a tanulók számára teljes ellátással belföldi kirándulásokat is szerveznek.

A település vezetése szerint a rendhagyó ösztönzőre azért volt szükség, mert a vidéki tanári állások betöltése egyre nagyobb kihívást jelent.

Leültünk és átgondoltuk, ki akarna ide jönni falura tanítani, buszozni állandóan normál bérért? Ezért kellett valami pluszt adnunk

– fogalmazott a polgármester, majd hozzátette, hogy az álláshirdetésre eddig már többen jelentkeztek. Az újonnan felvett pedagógus a nyaralás mellett a bértáblához képest 10 százalékkal magasabb fizetést kaphat.

Nyikos Gábor hangsúlyozta: céljuk nem csupán a pedagógushiány enyhítése, hanem az is, hogy példát mutassanak felelős településvezetésből.

„Be fogjuk bizonyítani, hogy lehet úgy is vezetni egy települést, hogy nem lopjuk szét, hanem inkább a bérünket is felajánljuk a településnek” – mondta.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.