Órán vert össze egy gyereket a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója
Kovács-Buna Károly állítólag a nevelők szeme láttára is bántalmazta a Szőlő utcai javítóintézet fiatalkorú lakóit.
A lány nem volt sosem intézetis, egy teljesen átlagos budapesti általános iskolába járt, viszont nehéz családi körülmények között nevelkedett, hiszen az apja alkoholproblémákkal küzdött.
Egy iskola drogprevenciós előadás után hálózta be a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, Juhász Péter Pál az akkor 13-14 éves Lilit. A lányt ugyan nem kényszerítette prostitúcióra, de éveken keresztül szexuálisan visszaélt a helyzetével, és egyszer meg is erőszakolta – számolt be az esetről a 444.
Azt is érdemes kiemelni, hogy Lili soha nem élt gyermekotthonban vagy bármely más gyermekvédelmi intézményben, egy teljesen átlagos budapesti általános iskolába járt, viszont a családi körülményei kimondottan nehezek voltak. A lány elmondása szerint az édesapja alkoholproblémákkal küzdött, az anyjához pedig érzelmileg nem tudott kötődni. Gyakran nem szívesen ment haza, és az öngyilkosság is megfordult a fejében.
Juhász annak ellenére dolgozhatott az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságnál (OGYSZB), és tarthatott drogprevenciós előadásokat iskolákban, amellyel a saját magánalapítványával házalt, hogy korábban a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál (Fővárosi TEGYESZ) nevelőként visszaélt egy rábízott kiskorúval. Amikor ez kiderült, Juhász közös megegyezéssel távozott a TEGYESZ-től, majd az OGYSZB-hez került, és folytatta a drogprevenciós előadásait.
Juhász a lány elmondása szerint a 2005/2006-os tanévben egy ilyen iskolai drogprevenciós előadás után lehívta a portára, telefonszámot cserélt vele, és azt mondta neki, hívni fogja, és megbeszélnek egy találkozót.
Ezután még éveken keresztül szexuálisan kihasználta Lilit, egyszer meg is erőszakolta.
Nemcsak Juhász, hanem a felvételek alapján is a Szőlő utcai javítóintézet későbbi igazgatója, Kovács-Buna Károly is bántalmazott gyerekeket. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Kovács-Buna Károly állítólag a nevelők szeme láttára is bántalmazta a Szőlő utcai javítóintézet fiatalkorú lakóit.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazták meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.