Egy iskolai drogprevenciós előadás után hálózta be az akkor tizenéves Lilit Juhász Péter Pál

A lány nem volt sosem intézetis, egy teljesen átlagos budapesti általános iskolába járt, viszont nehéz családi körülmények között nevelkedett, hiszen az apja alkoholproblémákkal küzdött.

Egy iskola drogprevenciós előadás után hálózta be a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, Juhász Péter Pál az akkor 13-14 éves Lilit. A lányt ugyan nem kényszerítette prostitúcióra, de éveken keresztül szexuálisan visszaélt a helyzetével, és egyszer meg is erőszakolta – számolt be az esetről a 444.

Azt is érdemes kiemelni, hogy Lili soha nem élt gyermekotthonban vagy bármely más gyermekvédelmi intézményben, egy teljesen átlagos budapesti általános iskolába járt, viszont a családi körülményei kimondottan nehezek voltak. A lány elmondása szerint az édesapja alkoholproblémákkal küzdött, az anyjához pedig érzelmileg nem tudott kötődni. Gyakran nem szívesen ment haza, és az öngyilkosság is megfordult a fejében.

Juhász annak ellenére dolgozhatott az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságnál (OGYSZB), és tarthatott drogprevenciós előadásokat iskolákban, amellyel a saját magánalapítványával házalt, hogy korábban a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál (Fővárosi TEGYESZ) nevelőként visszaélt egy rábízott kiskorúval. Amikor ez kiderült, Juhász közös megegyezéssel távozott a TEGYESZ-től, majd az OGYSZB-hez került, és folytatta a drogprevenciós előadásait.

Juhász a lány elmondása szerint a 2005/2006-os tanévben egy ilyen iskolai drogprevenciós előadás után lehívta a portára, telefonszámot cserélt vele, és azt mondta neki, hívni fogja, és megbeszélnek egy találkozót.

Ezután még éveken keresztül szexuálisan kihasználta Lilit, egyszer meg is erőszakolta.

Nemcsak Juhász, hanem a felvételek alapján is a Szőlő utcai javítóintézet későbbi igazgatója, Kovács-Buna Károly is bántalmazott gyerekeket. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna