Egy iskolai drogprevenciós előadás után hálózta be az akkor tizenéves Lilit Juhász Péter Pál

A lány nem volt sosem intézetis, egy teljesen átlagos budapesti általános iskolába járt, viszont nehéz családi körülmények között nevelkedett, hiszen az apja alkoholproblémákkal küzdött.

Egy iskola drogprevenciós előadás után hálózta be a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója, Juhász Péter Pál az akkor 13-14 éves Lilit. A lányt ugyan nem kényszerítette prostitúcióra, de éveken keresztül szexuálisan visszaélt a helyzetével, és egyszer meg is erőszakolta – számolt be az esetről a 444.

Azt is érdemes kiemelni, hogy Lili soha nem élt gyermekotthonban vagy bármely más gyermekvédelmi intézményben, egy teljesen átlagos budapesti általános iskolába járt, viszont a családi körülményei kimondottan nehezek voltak. A lány elmondása szerint az édesapja alkoholproblémákkal küzdött, az anyjához pedig érzelmileg nem tudott kötődni. Gyakran nem szívesen ment haza, és az öngyilkosság is megfordult a fejében.

Juhász annak ellenére dolgozhatott az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságnál (OGYSZB), és tarthatott drogprevenciós előadásokat iskolákban, amellyel a saját magánalapítványával házalt, hogy korábban a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál (Fővárosi TEGYESZ) nevelőként visszaélt egy rábízott kiskorúval. Amikor ez kiderült, Juhász közös megegyezéssel távozott a TEGYESZ-től, majd az OGYSZB-hez került, és folytatta a drogprevenciós előadásait.

Juhász a lány elmondása szerint a 2005/2006-os tanévben egy ilyen iskolai drogprevenciós előadás után lehívta a portára, telefonszámot cserélt vele, és azt mondta neki, hívni fogja, és megbeszélnek egy találkozót.

Ezután még éveken keresztül szexuálisan kihasználta Lilit, egyszer meg is erőszakolta.

Nemcsak Juhász, hanem a felvételek alapján is a Szőlő utcai javítóintézet későbbi igazgatója, Kovács-Buna Károly is bántalmazott gyerekeket. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.