Hétéves kislány életét mentették meg tanárai egy vidéki iskolában

Minden előzmény nélkül esett össze egy kislány egy vidéki általános iskolában. Társai azonnal segítségért rohantak a tanárokhoz, akik a mentők útmutatása alapján megkezdték az újraélesztést.

Perceken belül a helyszínre érkezett az esetkocsi és a mentőorvos, hogy átvegyék az életmentést. Körülbelül 10 perc után a gyerek keringése helyreállt, és stabil állapotban szállították kórházba – számolt be róla az Országos Mentőszolgálat Facebookon.

A gyors reakciónak és a pedagógusok összehangolt munkájának köszönhetően sikerült megmenteni a kislány életét. A mentésben részt vevőknek gratuláltak, a gyermeknek mielőbbi felépülést kívánnak.

Tavaly decemberben is szerencsésen végződött a történet, amikor egy négyéves kisfiú észrevette, hogy az édesanyjával valami nincs rendben, és nem tudta őt felébreszteni, azonnal tárcsázta a segélyhívót – és ezáltal megmentette anyukája életét. Az eset bejárta az országot, és a kisfiú mentőkkel való beszélgetéséből született meg a „Na szia, mentő!” jelmondat, amely most már ott díszeleg a mentőautókon, és aminek nyomán különleges, életmentős színezőt küldött az óvodákba az Országos Mentőszolgálat.

Na szia mentő! felirat az új mentőautók ablakán
HVG / Cabrera Martin
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.