Mi történik, ha összegyűlik a 250 óra hiányzás?

Nem csak az igazolatlan órák számítanak: ha túl sokat hiányzol egy tanévben, komoly következményei lehetnek -akár évfolyamismétlés is. Mutatjuk, pontosan mi történik, ha átléped a határt.

Mikor számít túl soknak a hiányzás?

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint problémát jelent, ha egy tanévben:

  • összesen több mint 250 tanórát hiányzik a diák (igazolt + igazolatlan együtt),

  • szakképzésben az elméleti órák több mint 20 százalékáról hiányzik,

  • vagy egy adott tantárgy óráinak több mint 30 százalékán nem vesz részt.

Ha emiatt a tanulót év közben nem lehetett érdemjegyekkel értékelni, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen

Hány napot igazolhat a szülő a 2025/26-os tanévben?

Fontos tudni, hogy a nevelőtestület azonban megtagadhatja az osztályozóvizsgát, ha

  • az igazolatlan hiányzások száma több, mint az igazoltaké,

  • és az iskola időben értesítette a szülőt és a tanulót a hiányzásokról.

Ha nincs osztályozóvizsga, akkor a tanulónak évfolyamot kell ismételnie.

Ha már félév végére annyi hiányzás gyűlik össze, hogy a diák teljesítménye nem értékelhető, akkor félévkor osztályozóvizsgát kell tenni az érintett tantárgyakból.

Mikor lehet javítóvizsgát tenni?

Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a diák az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

A szakképzésben lehetnek eltérések a szabályokban, ugyanis a gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.