Mi történik, ha összegyűlik a 250 óra hiányzás?

Nem csak az igazolatlan órák számítanak: ha túl sokat hiányzol egy tanévben, komoly következményei lehetnek -akár évfolyamismétlés is. Mutatjuk, pontosan mi történik, ha átléped a határt.

Mikor számít túl soknak a hiányzás?

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint problémát jelent, ha egy tanévben:

  • összesen több mint 250 tanórát hiányzik a diák (igazolt + igazolatlan együtt),

  • szakképzésben az elméleti órák több mint 20 százalékáról hiányzik,

  • vagy egy adott tantárgy óráinak több mint 30 százalékán nem vesz részt.

Ha emiatt a tanulót év közben nem lehetett érdemjegyekkel értékelni, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen

Hány napot igazolhat a szülő a 2025/26-os tanévben?

Fontos tudni, hogy a nevelőtestület azonban megtagadhatja az osztályozóvizsgát, ha

  • az igazolatlan hiányzások száma több, mint az igazoltaké,

  • és az iskola időben értesítette a szülőt és a tanulót a hiányzásokról.

Ha nincs osztályozóvizsga, akkor a tanulónak évfolyamot kell ismételnie.

Ha már félév végére annyi hiányzás gyűlik össze, hogy a diák teljesítménye nem értékelhető, akkor félévkor osztályozóvizsgát kell tenni az érintett tantárgyakból.

Mikor lehet javítóvizsgát tenni?

Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a diák az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

A szakképzésben lehetnek eltérések a szabályokban, ugyanis a gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.