Mi történik, ha összegyűlik a 250 óra hiányzás?

Nem csak az igazolatlan órák számítanak: ha túl sokat hiányzol egy tanévben, komoly következményei lehetnek -akár évfolyamismétlés is. Mutatjuk, pontosan mi történik, ha átléped a határt.

Mikor számít túl soknak a hiányzás?

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint problémát jelent, ha egy tanévben:

  • összesen több mint 250 tanórát hiányzik a diák (igazolt + igazolatlan együtt),
  • szakképzésben az elméleti órák több mint 20 százalékáról hiányzik,
  • vagy egy adott tantárgy óráinak több mint 30 százalékán nem vesz részt.

Ha emiatt a tanulót év közben nem lehetett érdemjegyekkel értékelni, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen

Hány napot igazolhat a szülő a 2025/26-os tanévben?

Fontos tudni, hogy a nevelőtestület azonban megtagadhatja az osztályozóvizsgát, ha

  • az igazolatlan hiányzások száma több, mint az igazoltaké,
  • és az iskola időben értesítette a szülőt és a tanulót a hiányzásokról.

Ha nincs osztályozóvizsga, akkor a tanulónak évfolyamot kell ismételnie.

Ha már félév végére annyi hiányzás gyűlik össze, hogy a diák teljesítménye nem értékelhető, akkor félévkor osztályozóvizsgát kell tenni az érintett tantárgyakból.

Mikor lehet javítóvizsgát tenni?

Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a diák az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

A szakképzésben lehetnek eltérések a szabályokban, ugyanis a gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.