Két hét betegség miatti hiányzás után a tanár megírathatja velem a témazárót?
Főleg, ha olyat is kérdez a témazáróban a pedagógus, ami csak az órán hangzott el.
Nem csak az igazolatlan órák számítanak: ha túl sokat hiányzol egy tanévben, komoly következményei lehetnek -akár évfolyamismétlés is. Mutatjuk, pontosan mi történik, ha átléped a határt.
Mikor számít túl soknak a hiányzás?
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint problémát jelent, ha egy tanévben:
összesen több mint 250 tanórát hiányzik a diák (igazolt + igazolatlan együtt),
szakképzésben az elméleti órák több mint 20 százalékáról hiányzik,
vagy egy adott tantárgy óráinak több mint 30 százalékán nem vesz részt.
Ha emiatt a tanulót év közben nem lehetett érdemjegyekkel értékelni, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen
Hány napot igazolhat a szülő a 2025/26-os tanévben?
Fontos tudni, hogy a nevelőtestület azonban megtagadhatja az osztályozóvizsgát, ha
az igazolatlan hiányzások száma több, mint az igazoltaké,
és az iskola időben értesítette a szülőt és a tanulót a hiányzásokról.
Ha nincs osztályozóvizsga, akkor a tanulónak évfolyamot kell ismételnie.
Ha már félév végére annyi hiányzás gyűlik össze, hogy a diák teljesítménye nem értékelhető, akkor félévkor osztályozóvizsgát kell tenni az érintett tantárgyakból.
Mikor lehet javítóvizsgát tenni?
Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a diák az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.
A szakképzésben lehetnek eltérések a szabályokban, ugyanis a gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
Főleg, ha olyat is kérdez a témazáróban a pedagógus, ami csak az órán hangzott el.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.