Két hét betegség miatti hiányzás után a tanár megírathatja velem a témazárót?
Főleg, ha olyat is kérdez a témazáróban a pedagógus, ami csak az órán hangzott el.
Nem csak az igazolatlan órák számítanak: ha túl sokat hiányzol egy tanévben, komoly következményei lehetnek -akár évfolyamismétlés is. Mutatjuk, pontosan mi történik, ha átléped a határt.
Mikor számít túl soknak a hiányzás?
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint problémát jelent, ha egy tanévben:
összesen több mint 250 tanórát hiányzik a diák (igazolt + igazolatlan együtt),
szakképzésben az elméleti órák több mint 20 százalékáról hiányzik,
vagy egy adott tantárgy óráinak több mint 30 százalékán nem vesz részt.
Ha emiatt a tanulót év közben nem lehetett érdemjegyekkel értékelni, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen
Hány napot igazolhat a szülő a 2025/26-os tanévben?
Fontos tudni, hogy a nevelőtestület azonban megtagadhatja az osztályozóvizsgát, ha
az igazolatlan hiányzások száma több, mint az igazoltaké,
és az iskola időben értesítette a szülőt és a tanulót a hiányzásokról.
Ha nincs osztályozóvizsga, akkor a tanulónak évfolyamot kell ismételnie.
Ha már félév végére annyi hiányzás gyűlik össze, hogy a diák teljesítménye nem értékelhető, akkor félévkor osztályozóvizsgát kell tenni az érintett tantárgyakból.
Mikor lehet javítóvizsgát tenni?
Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a diák az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.
A szakképzésben lehetnek eltérések a szabályokban, ugyanis a gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
Főleg, ha olyat is kérdez a témazáróban a pedagógus, ami csak az órán hangzott el.
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Mutatjuk egyetemenként, szakonként, hogy hova mennyi ponttal lehetett bejutni.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották.