"Aki nem tudta értelmezni a grafikont, a négyes feladat egyetlen kérdésére sem tudott helyesen válaszolni"– ilyennek látta a szaktanár a központi írásbelit matekból

Üvegdobozba töltött víz, szokatlan mátrixszerű diagram és a nagyi életkora - ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett megoldaniuk a nyolcadikosoknak a 2026-os központi írásbelin, mely a matektanár szerint nem volt egyszerű.

Töreky Szilvia, a Webkurzus matektanára az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy matekból a nyolcadikos feladatsor elejében nem volt semmi újdonság. Az első példákban egyszerű algebrai összefüggések, törtekkel való műveletek és mértékegységek szerepeltek.

A negyedik feladat a megszokottól eltérő grafikonja viszont többeknek gondot okozhatott, mert még ez a típus korábban egyetlen feladatlapban sem került elő.

Aki nem tudta értelmezni a grafikont, a négyes feladat egyetlen kérdésre sem tudott helyesen válaszolni.

- jegyezte meg a matektanár, majd hozzátette, hogy hatodik, mesterlegényes példából az egyenletet nem volt nehéz felírni. Azonban mivel a téma messze áll egy mai diáktól és nem feltétlen találkozhatott az időarányos bérezés fogalmával, ezért a feladat szövegének matematikai dekódolása okozhatott gondot.

„A test vízzel való feltöltése egy kis plusz csavar volt a korábbi évek térgeometriai feladataihoz képest” – mondta Töreky, aki szerint a kilencedik feladat pedig azért volt nehezebb a megszokottnál, mert nem mondta ki direktben, hogy térfogatokat kell számolni, hanem ezt egy szövegkörnyezetbe ágyazta. Így volt a feladatban egy plusz csavar és aki már fáradt vagy frusztráltabb volt, nehezebben hámozta ki, mit is kellene csinálnia.

A tizedik feladat, ahol a nagymama életkorát kellett kiszámolni önmagában nem lett volna bonyolult, de több matematikai ismert összehangolása kellett hozzá. És ez egy kétszer negyvenöt perces vizsga végén nem feltétlen ment mindenkinek úgy, mint a karikacsapás.

A matektanár szerint hatodik, szögszámolós feladatban pedig azt a plusz ismeretet, hogyha az oldalfelező merőleges áthalad a szemközti csúcson, akkor a háromszög egyenlő szárú, nem mindenki tudta.

Töreky a negyedikesek feladatsora kapcsán elmondta, hogy a tavalyihoz képest vizuálisan a sok szöveg, ábra, felsorolás miatt elsőre ijesztő lehetett egy tízévesnek még akkor is, ha matematikailag nem volt nehéz őket megoldani.

A hatodikos vizsgasor könnyebbnek tűnt, viszont lényegesen több volt benne a jó logikai képességet igénylő feladat.

Azzal, hogy milyen érezték a nyolcadikosok a matekot, az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.