Meg vannak számlálva a tankerületi központok napjai?

Egyes információk szerint az áprilisi választások eredményétől függetlenül meg vannak számlálva a tankerületi központok napjai: ha a Tisza Párt alakít kormányt, akkor azért, ha pedig marad a jelenlegi hatalom, akkor önkormányzati reform ürügyén számolnák fel a jelenlegi rendszert.

Mint a Jelen írja, a Tisza Párt több alkalommal kifejtette, hogy átalakítanák a jelenlegi közigazgatási rendszert: igazságosabbá tennék a szolidaritási hozzájárulást, és visszaadnák az önkormányzatoktól elvett jogköröket. A települések nagysága szerint differenciáltan határoznák meg a kötelezően ellátott feladatok és közszolgáltatások szakmai és minőségi követelményeit. Ennek része az önkormányzati feladatellátás visszaállítása az alap- és középfokú oktatásban. Azokon a településeken, ahol erre nincs lehetőség vagy szándék, társulásos feladatellátást írnának elő. Ebben a modellben a tankerületi központokra és a Klebelsberg Központra nem lenne szükség.

A lap hozzáteszi, hogy amióta az állam átvette az önkormányzatoktól az oktatási intézmények fenntartását, több mutató romlott. Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere azt mondta: amíg az oktatás önkormányzati feladat volt, a kerületi tanulók jól teljesítettek a PISA-teszteken, míg az állami irányítás alatt a mérések több mint felében a budapesti átlag alá kerültek. A cikk megjegyzi, hogy a kormány korábbi érve, miszerint az államosítás csökkenti az egyenlőtlenségeket, nem történt meg.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Jelenben megjelent írásában adatokat közöl a szegregáció növekedéséről. Eszerint 2010 és 2025 között a hátrányos helyzetű tanulók esetében a szegregációs index 27,2-ről 40,7-re, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál pedig 29,2-ről 37,5-re emelkedett – ez azt jelenti, hogy tízből körülbelül négy halmozottan hátrányos helyzetű tanuló szegregált intézményben tanul.

 

Egyes információk szerint az áprilisi választások eredményétől függetlenül meg vannak számlálva a tankerületi központok napjai
Shutterstock

Navracsics szerint „finomítani” kell a rendszert

A lap emlékeztet arra is, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a választások utáni időszakra önkormányzati reformot helyezett kilátásba. A miniszter szerint a rendszer „finomítására” van szükség. A lap szerint a reform bejelentésének időzítése nem véletlen: az önkormányzatok pénzügyi helyzete romlott, a polgármesterekre pedig a helyiek haragja zúdul az államosított közszolgáltatások elégtelensége miatt. Orbán Viktor kormányzati fórumot tartott kormánypárti polgármesterek és önkormányzati vezetők számára, ahol hangsúlyozta a helyi szereplők mozgósítási szerepét, és megerősítette az önkormányzati reform ígéretét.

A lap kitér arra is, hogy felmerült a megyei jogú városok státuszának módosítása. A Népszava értesülései szerint Szita Károly kaposvári polgármester kezdeményezte, hogy ezek a városok törvényhatósági jogkört kapjanak, ami megadná a lehetőséget, hogy „az ellátott feladatok jelentősebben finanszírozva legyenek”. A cikk felidézi a történelmi törvényhatósági rendszer működését, és megjegyzi, hogy a jelenlegi kormányhivatalokat már most főispánok vezetik.

Ez okozhatja a tankerületek belső bizonytalanságát is

Egyes hírek szerint a jövőben a kormányhivatalokhoz tartozó járási központokhoz sorolnák nemcsak az általános és középiskolákat, hanem a jelenleg még önkormányzati fenntartásban lévő óvodákat is, ami lényegében a tankerületek felszámolásával járna. Ide kerülnének a szakképzési centrumok is.

A lap felveti, hogy a kormány ezzel akarhat választ adni a jelenlegi demográfiai problémára: 2027 környékére az óvodákat, 2030-ra az alsó tagozatokat fogja megrázni a gyerekek számának drasztikus csökkenése. A 2000-es évek eleje óta a közoktatási rendszerünkben az évfolyamok átlagban 110 ezer főre vannak kalibrálva. Mi fog történni, amikor a 77 ezer 500 fős évfolyam jelenik meg az általános iskolákban? Lényegében elkerülhetetlen a kisiskolák és az óvodák működésének újragondolása.

A közigazgatási tárca a kérdésre, hogy hogy állnak az önkormányzati reformmal, és milyen terveik vannak, azt választolta, hogy jelenleg az önkormányzati szövetségek véleményének begyűjtése zajlik. Ezeket és a reformhoz kapcsolódó más szakmai egyeztetések tartalmát márciusra összegzik, és mindezek ismeretében kezdődhet meg a rendszer átalakítására vonatkozó terv kialakítása.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.